Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK 36 A Neugebäude építkezésében játszott szerepét újabban megkérdőjelezték (Podewils 1992, 167). 37 A beadvány fordítását közli: Maggiorotti-Banfi 1933b, 160. 38 A XVI. századi uralkodói reprezentáció egyik fontos elemét képezték az ünnepélyes bevonulások és az ehhez tartozó diadalívek. Lásd ehhez: Petneki Áron: Intrada. Az ünnepélyes bevonulás formája és szerepe a középkelet-európai udvarokban. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes, Budapest 1987. 39 A metszetet közli Holcik 1986. 16. old. 24-es kép illetve Galavics 1987. 1. ff. kép. 40 A morvaországi Bucovice kastélyának nincs olyan részlete, amely érdemben összevethető volna a győri kapuépítményekkel. 41 A Ledentu rajzai a bécsi Nemzeti Könyvtár 8623. sz. kódexében találhatók. Az eredetiről készült mikrofilm az Országos Levéltárban W 566 jelzett alatt. 42 Hochosterwitzhez lásd még: Khevenhüller-Metsch, Georg: Die Burg Hochosterwitz in Kärnten und ihre Geschichte, Klagenfurt 1953. A hetesszámú ún. Khevenhüllertorra: 50-52. old. 43 Ez utóbbi szintén Serlio mintalapjai, jelesül a VII. könyv ideáltervei nyomán készült. 44 Peruzzi egyébként 1568-ban együtt dolgozott Feraboscoval a kanizsai építkezéseken (Podewils 1992, 170). 45 Klagenfurt vára a győri építkezésekkel nagyjából egyidőben, 1543 és 1592 között épült fel a luganoi Domenico d'Allio (de Lalio) tervei nyomán. E karintiai erődvárost az osztrák kutatás, mint az ideális reneszánsz város példáját tartja számon. Falait négy, igényesen kialakított kapu törte át: a Ruprechter Tor (1573-1590), a St. Veiter Tor (1584), a Villacher Tor (1588) valamint a Völkermarkter Tor (1591). Ez utóbbiról fénykép is maradt fenn, amelynek tanúsága szerint megformálására az északi manierizmus nyomta rá bélyegét. A korábban elkészült kapuépítmények kialakításáról - amelyeket a városfalakkal együtt a franciák 1809-ben leromboltak - a topográfiailag pontos és megbízható XVII. századi veduták nyomán alkothatunk képet. Ezeken a Villacher Tor és a Ruprechter Tor látható: mindkettő pilaszteres tagolású, az előbbi háromnyílású s egyben a leginkább reprezentatív (Kohla 1968, 39-40). Tervezőjük személye kérdéses, mivel d'Allio 1563-ban meghalt. 46 Ezek egyik szép példája a külső elővédműn (des äußeren Vorwerkes) 1609-ben emelt Burgtor (Dreger 1914, 121. kép). Rövidítve idézett irodalom Ackerman 1991 James C. Ackerman: The Tuscan/Rustic Order: A Study in the Metaphorical Language of Architecture. In: Distance Points. Essays in Theory and Renaissance Art and Arhitecture, Cambridge-London 1991. 495-545. Adams 1989 Nicholas Adams: Sebastiano Serlio, Military Architect? In: Sebastiano Serlio. Szerk.: Christof Thoenes. Centro Internazionale di Studi di Architettura "Andrea Palladio" di Vicenza. Milano 1989. 222-227. Balogh 1970 Balogh Jolán: A reneszánsz kor művészete. In: A magyarországi művészet története. Főszerkesztő: Fülep Lajos, Budapest 1970. Balogh 1975 Balogh Jolán: Olasz tervrajzok és hazai későreneszánsz épületeink. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Galavics Géza, Budapest 1975. 55-136. Balogh 1985 Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek. XVI. század, Budapest 1985. Barbetta 1970 Barbetta, Guido: Le mura e le fortificazioni di Verona, Verona 1970. Borbíró-Valló 1956 Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete, Győr, 1956. Dmitrieva-Einhorn 1998 Dmitrieva-Einhorn, Marina: Triumphbogen für den Kaiser: Die rudolfinischen Motive in der Residenzstadt von Vespasiano Gonzaga. In: Rudolf II. Prague and the World. Szerk.: Lubomir Konecny, Prága 1998. 31-39 107