Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Kelemen István: Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Az 1949 és az 1990 közötti periódusban a település etnikai összetétele nem ismert, mert a nemzetiségi és vallási adatok a 2002-es népszámlálást megelőzően utoljára az 1944-es helységnévtárban szerepeltek. 7. A horvát eredet tükröződése a népi hagyományok és a népszokások területén A horvátok betelepítésének köszönhetően a község szokásai délszláv eredetűek, de az évszázadok során számos magyar motívummal bővültek. Jó példa erre, hogy a szenteste horvátul „badnjak", mert ekkor szokás volt tuskót (fahasábot) égetni a faluban; a meggyújtott tuskó egész éjjel égett, célja a jövő évi termésnek, az állatállomány szaporodásának, a család gyarapodásának és egészségének biztosítása volt. A karácsonyi tuskóégetés mind a görögkeleti, mind a katolikus délszláv lakosság körében ismeretes volt. A délszláv gyökerekre utalnak a horvát nyelvű, az egyes ünnepekhez kapcsolódó énekek, köszöntők, mondókák, jókívánságok, szólások és időjósló hiedelmek is. A nők horvát népviselete a következő volt: fehér, bokáig érő vászonszoknya, melyet hétköznap hordtak. Vasár- és ünnepnapokon föléje csipkés, fehér, térdig érő szoknyát húztak. Fehér, csipkés blúz; fekete alapon (piros, kék, bordó, sárga, fekete, fehér színnel) hímzett hosszú kötény; fekete színű, piros rózsákkal díszített rojtos vállkendő a vállon, melyet elöl keresztezve hátul kötöttek meg a derekukon; fejkendő, melynek színe azonos volt a vállkendőével; fekete színű kötött vagy horgolt meleg kendő, melyet télen terítettek a vállukra; bőrpapucs; télen fehér, kötött harisnya és fekete, csatos cipő vagy fekete bőrcsizma. A férfiak viselete: derékban összeráncolt, széles, bő vászongatya; fehér ing, melyet az ujján, gallérján és az elején csipke díszített; rojtos kendő, mint a nőknél, de a férfiak ezt a derekukra kötötték úgy, hogy csücske leért az egyik térdükig; fekete vagy bordó mellény; fekete asztrigánsapka, melyet színes zsinórral vagy rozmaringgal díszítettek. Nyáron általában ők is mezítláb jártak, télen fekete bőrcsizmát hordtak. 8. Az asszimilálódás és a népességfogyás felgyorsulása (1949-1989) A rendszerváltást megelőző négy évtizedben a hagyományos közösségek szétesésével, a termelőszövetkezeti gazdálkodás megjelenésével a népszokások lassan feledésbe merültek és kikoptak a mindennapi életből. A népi kultúra térvesztése a horvát hagyományok területén is éreztette kedvezőtlen hatását. 75