Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

In memoriam Czigány Béla - Domonkos Ottó: A Berlini Magyar Egyesület 1847 (Interjú Czigány Bélával 1978)

ARRABONA41.2003. IN MEMÓRIÁM... Talpra magyarra. Az ünnepnapon nagyon nem éreztem jól magam, alig tudtam elmondani a verset. Másnapra 41 fokos, magas lázam lett, tizenegy hétig feküdtem sarlahban (vörheny). D.O. Hogy szervezték az összejöveteleiket? C.B. A Festő utcában az Ehling kékfestő házán innen lakott László Ferenc, igen nagy negyvennyolcas érzelmű ember volt. Az újvárosi mesterek a Schuhéknál (vendéglő) jöttek össze. Volt nekik egy életnagyságú Kossuth arcképük, március 15-én kitették, voltak zászlaik. - Céhnapján misét mondattak. Kis gyerekekkel cédulákat, meghívókat küldöztek, én is vittem ismerősöknek. Az óvárosi József templomban jöttek össze. Volt közöttük szabó, cukrász, csizmadia, asztalos, kőműves. Szabó Gyula kőműves az Ipartestületnek is volt elnöke. - Nagyapám idejében alakult az Ipartestület, tablókép készült az alapító tagokról. Azon rajta volt a nagyapám is, apám is, aki úgy nézett ki, mint egy gyerek. Ezt a tablót is Frigyes kérte el. C.B. Mise után ballagtak le a vasúti restibe, megittak egy-egy deci bort, ott a régi dolgokról beszélgettek. A különböző foglalkozásúakat az ipar fogta össze. Néha én is odamentem és hallgattam, mit beszélnek. C.B. Az újvárosi mesterek az 1928-as években Schuchéknál (vendéglő) jöttek össze munka után. Amikor már tanítottam, jöttem haza Csornáról (1928 előtt — D.O.), egyenesen a Schuchék vendéglőjébe mentem, mert tudtam, hogy ott van apám is. Tőle megkaptam a ház kulcsát, úgy mentem haza. -Amikor Nagy Dezső a Gál vendéglőssel rokonságba került, áttették a székhelyüket oda, de Gál bácsi halála után visszatértek a Schuchékhoz. Nagy Dezső azonban végleg átvette a Gál féle vendéglőt, ismét áttették oda a székhelyüket. Oda vitték az emlékeiket is. Háború után érdeklődtem, hogy mi van az emlékekkel, azt mondta az asszony, hogy elpusztultak, mindent széthordták. D.O. Frigyes soha nem említette, hogy lettek volna feljegyzései, naplója? C.B. A fia szintén Frigyes, tőle kellene megkérdezni. - A Frigyes halála után az 1980-as években, meg is szűnt a templomba járás. D.O. Béla bácsi említetted, hogy 48-as emléktárgyaid is vannak, amelyek családi eredetűek, beszélj ezekről, légy szíves. C.B. Csécsényben gazdálkodott Szabó János és két testvére. Szabó János honvéd hadnagy lovászpatonai származású volt, Ménfőcsanakon van eltemetve. - A felesége Bereczky Rozália volt. Az egyik testvért Aradon végezték ki. A másik honvéd volt, Pesten az Újépületben raboskodott, másfél év után engedték szabadon, de mindjárt elvitték katonának és Olaszországban szolgált 15 évet. Amikor hazakerült, akkor a Rábaszabályozó Társulatnál volt hivatalsegéd. - A János Ménfőcsanakon van eltemetve, ennek a kitüntetései is nálam vannak. Volt egy pecsétnyomója is. Aztán volt egy állítólag vérfoltos tíz forintos Kossuth bankó is a zse354