Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Muzeológia - Aszt Ágnes: A múzeumi kommunikáció lehetőségei és megvalósításának példái egy „kismúzeumban”

ARRABONA41.2003. MUZEOLÓGIA helyi (megyei) napilapon keresztül, illetve a kábetelevíziókban. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az iskolák egy-egy alternatív történelemórai foglalkozás keretében ismerhessék meg munkánkat, ezért tájékoztató körlevelek szétküldése után a tanórákhoz illetve az iskolabuszokhoz igazodó rugalmas időbeosztással alkalmazkodtunk a felmerült igényekhez. A jó fogadtatást jelzi az a tény is, hogy több pedagógus nem csupán egyetlen iskolai csoportot hozott el, de többször is visszatért különböző osztályokkal. Kedves jelenet volt, amikor egy délelőtt hozzánk látogatott kisiskolás csoport a gyermekek kezdeményezésére délután is megjelent, hogy napközis tanítójuknak megmutassák alkotásaikat, és elmagyarázzák a kiállítás általuk fontosnak vélt részeit. Szintén kellemes csalódás volt a pedagógus és a muzeológus számára egyaránt az - a gyermekek fegyelmezetlenségével összefüggő - eset, amikor egy, már távozni készülő osztály tagjai hirtelen szétszéledtek, mondván, addig nem térnek vissza iskolájukba, míg meg nem nézték a „halott ősembert'

7 ("in situ" bemutatott neolit temetkezés az állandó régészeti kiállítás első termében). Nyilván a misztikus borzongás iránti igény is munkált bennük, de rengeteg kérdésük valódi érdeklődést mutatott a „szótlan" korok maradványai felé. Utolsó példánk voltaképpen nem a gyűjteményünk által rendezett kiállítás, felépítésében azonban aktívan közreműködtünk. 2002. decemberében került megrendezésre a „Fehér Ló" kultúrházban a Múzeumbarát Egyesület fennállásának 30. évfordulója alkalmából Németh Alajos és Hegyi Tibor magángyűjtők anyagából az „Emlékek régi Mosón megyei emberekről" című kiállítás. Előkészítése a műgyűjtők feladata volt, mi csupán a kivitelezésben segítettünk. Ennek eredményeképpen furcsa harmóniátjelentett a szakmuzeológusok és a lelkes múzeumbarátok munkája után létrejött kiállítás. Jellemző, hogy míg a műgyűjtők a rendezés során minél nagyobb mennyiségű anyagot (elsősorban a település híres embereihez kötődő archív fotókat, XIX. századi leveleket) kívántak bemutatni, hangsúlyozandó gyűjteményük nagyságát és összetettségét, mi inkább a kiállítás egységét néztük, és próbáltuk a látogatók által feldolgozható információmennyiséget rendszerezetté, tagolttá tenni. Az egy hónapig fennálló kiállítás célközönségét a mosoni lokálpatrióták jelentették. Kevés magyarázószöveg volt, s a képes táblák csak a szűkebb érdeklődő közönségnek jelentettek információt, egy betévedő idegen kívülálló maradt. Ez a kiállítás egy szűk kör számára volt élvezhető, ami egy múzeumban nem lenne elfogadható, ám egy egyesület ünnepnapján helyénvalónak érezzük. Főleg annak érezzük, mert ez az Egyesület a múzeumért működik, pontosan felvállalva a szükséges feladatokat. Nem általános erkölcsi normát sugároz csupán, de aktuális feladatokat is végez azokon a területeken, ahol megszólítást kapnak a tagok. AMúzeum337