Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Rencenziók - Ferdi Irmfried Wöber: 1809 Schlacht be Raab (Krisch András)

ARRABONA41.2003. RECENZIÓK Ferdi Irmfried Wöber: 1809 Schlacht bei Raab (Verleger und Herausgeber: Ferdi Irmfried Wöber) Maria Anzbach, 2001. 71 o. Az osztrák történész saját kiadású munkájában arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az 1809-es győri csatát és a csata közvetlen előzményeit. Bár a napóleoni hadjárat sorozatban Magyarország a Habsburg Birodalom részeként többször is részt vett, a hadicselekmények azonban csak 1809ben érintették az országot. 1809. április 10-én a hadiesemények több fronton kezdődtek meg. A katonai vereségek miatt a hadszíntér már májusban Magyarországra tevődött át. Ennek eredményeként a franciák fél évig (május végétől november végéig) tartották megszállva NyugatMagyarországot a Rába vonaláig. A megszállás nem a háborús pusztítás miatt maradt a megszállt területek lakossága számára emlékezetes, hanem azért, mert a kor legmodernebb tömeghadserege gazdaságilag kiszipolyozta ezt a területet. Hosszú évekre és jelentős kölcsönökre volt szükség ahhoz, hogy a megszállás terheit a vármegyék és a települések kiheverjék. Bár a magyarországi hadjárat során több összeütközésre, kisebb csatározásokra, illetve utóvédharcokra is sor került, az igazi megmérettetés a győri csata volt. Ez az a csata, amely „Raab" néven még a párizsi diadalíven is említésre kerül. Mindenképpen üdvözlendő az, hogy egy külföldi történész német nyelven, egy magyar területen lezajlott hadtörténeti eseményt próbál feldolgozni, hiszen arra számíthatnánk, hogy osztrák levéltári források, vagy szakirodalom felhasználásával valami újat is megtudhatunk erről a csatáról, illetve erről a történeti időszakról. Sajnos nem ez a helyzet, mivel elsődleges levéltári források nem kerültek feldolgozásra. Néhány jegyzet, egészen pontosan négy darab, esetleg származhat levéltárból is (János főherceg, Mecséry tábornok, Davidovich tábornok és Meskó báró jelentéseiről van szó), de hogy ezeket a szerző hol és milyen formában látta, illetve olvasta, az sajnos további információk hiányában nem derül ki. A témával Magyarországon a legbővebben Veress D. Csaba foglalkozott „Napóleon hadai Magyarországon" című könyvében, de meg kell még említenünk R. Kiss István: „Az utolsó nemesi felkelés" 1-2. kötetét, és Bay Ferenc: „Napóleon Magyarországon. A császár és katonái Győr városában" című munkáját. Ezeket a műveket a német, angol és francia nyelvű irodalom mellett Wöber is felhasználta, bár érdemes lett volna Gömöry 306