Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Rencenziók - Domonkos Ottó: A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században (Gráfik Imre)

ARRABONA41.2003. RECENZIÓK 10. Egyes iparszabadságot biztosító országokban lehetséges a vándorló legény megtelepedése is (101-102. oldal). A XIX. század második felében kiadott könyvecskékben a praktikus utazási információkon túl, egyre több a nevezetességek, látnivalók felsorolása, s nem túlzás azt állítani, hogy e kiadványok a későbbi korok, a turizmus bédekkerjei előzményeinek is tekinthetők. A könyv legnagyobb fejezete a céhes élet fontosabb szokásainak leírását foglalja magába. Egy könyvismertetés keretén belül lehetetlen annak a gazdag anyagnak, példatárnak felidézése, mely a kötetben mintegy 80 oldalon át olvasható, kiegészítve számtalan illusztrációval. A figyelemfelkeltés igényével itt csak az egyes témákat soroljuk fel: Legény-, és mesteravatás (Céhkoszorú - céhkorona); Összejöveteli szokások; Névadás Namenkauf; Bodnártánc; Céhszokások az ifjúságnál; Versek és vándordalok. Az e fejezetben leírtak az érintett szaktudományok (ipartörténet, néprajz, folklorisztika) értelemszerű figyelmén túl, föltehetően a legszélesebb olvasókör érdeklődését is felkelthetik. A kor- és szöveghű közlések, az egyes mesterségek (szíjgyártó, nyereggyártó, posztónyíró, kovács, fazekas, szappanos, köteles, kelmefestő/kékfestő, mézeskalácsos, bodnár, kádár, csizmadia) köréből és az ország különböző térségeiből vett példák egykor volt színes hagyományvilágot idéznek fel. A kötet feldolgozó részét haszonnal forgatható és tanulmányozható Függelék egészíti ki. Ebben legényszabályzatok, emlékiratok, remeklajstrom, naplórészletek, vándorlási kimutatások, és Nagy Dezső egy - az 1985-ös Ethnographiaban megjelent - kisebb közleménye találhatók. Rövid magyar és német nyelvű Összefoglalás között a Térképek, fényképek és színes képek jegyzéke, valamint Rövidítések, irodalom, s végül Tartalom zárja a könyvet. A kötetben tárgyalt téma és annak elágazásai kapcsán a felidézett konkrét példák a maguk eseti vonatkozásaikban, a tanulságok általános voltukban is fontosak a faluk, (mező)városok népe életének kutatói számára. A lakosság tárgyi ellátottságát biztosító kézművesek életmódja és tevékenysége hatással volt a paraszti népesség életformájára. A néprajzkutatás számára a céhes múlt vizsgálata, különösképpen a szakmai vonatkozású tárgyi emlékek (szerszámok és termékek), továbbá egyéb, a céhes élettel összefüggő tárgyi dokumentumok elemzése azonban (cégérek, céhzászlók, céhládák, céhkancsók, behívó táblák, céhlevelek, stb.), melyek közül több e kötetben is részletes bemutatásra kerül, vagy éppen az illusztrációk között szerepel, a népművészet értelmezése szempontjából is megkerülhetetlen. Erre hívta fel a figyelmet már az 1970-es években - egy elég nehezen hozzáférhető kiadványban megjelent tanulmányában - K. Csilléry Klára, a magyar népművészet kutatásának kiemelkedő egyénisége a népművészet alakulástörténete, egyes stílusok 303