Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Rencenziók - Domonkos Ottó: A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században (Gráfik Imre)

ARRABONA41.2003. RECENZIÓK pedig a szakoktatók, kutatók a kézművesipartörténet iránt komolyabban érdeklődők számára szeretnénk olvasmányokat nyújtani, monográfiák és tanulmánykötettek formájában. E sorozatok szakmai gondozása a Kézművesipartörténeti Munkabizottság, illetve Magyar Kézművesipartörténeti Egyesület egyik meghatározó személyiségére, az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársára Szulovszky Jánosra hárul. A kiadásra előkészített kéziratok könyvvé formálásának folyamatait a Nemzeti Szakképzési Intézet vállalta fél." (5-6. oldal) Aligha választhattak volna a sorozat elindítói jobban, mint amikor úgy határoztak, hogy az első kötet Domonkos Ottó munkája legyen. Mindenekelőtt indokolja döntésük helyességét az a tény, hogy a hazai (és nemzetközi) kézművesipartörténet kutatásának egyik legkiemelkedőbb egyénisége a ma már nyugállományban levő, de továbbra is fáradhatatlanul dolgozó, egykori soproni múzeumigazgató, ár. Domonos Ottó. Felmentve érzem magam, hogy munkásságáról e könyvismertetés kapcsán áttekintést adjak, ugyanis megtette ezt az a tisztelgő tanulmánykötet, mely a győri Xántus János Múzeum évkönyveként jelent meg Domonkos Ottó 70. születésnapja alkalmából (ARRABONA 36/1-2.1998. Győr, Győr-MosonSopron Megyei Múzeumok Igazgatósága). Ebben K. Csilléry Klára köszöntötte a néprajztudomány és múzeológia nevében (7-8. oldal), s Tuba László összeállításában olvasható 1955-1997. közötti irodalmi munkásságának bibliográfiája (279-288. oldal). Mintegy a fentiek igazolásaként engedtessék meg itt közbevetőleg e könyvismertetés írójának - a műfajban talán rendhagyó, de Domonkos Ottó kiváló kutatói és mindenkor segítőkész kollegiális mentalitásának példájaként — felidézni egy közelmúltbeli esetet. Egy magángyűjtő révén a budapesti Néprajzi Múzeumba került meghatározásra egy hosszanti lapos felületein bravúrosan faragott (mintegy 70x10x2,5 cm-es) fa tárgy, oldalán "I : M 1749" jelzettel. A tárgyról bemutatója semmiféle információval nem tudott szolgálni. A múzeumi gyűjteményben hasonló példánnyal nem rendelkeztünk, eredetére, funkciójára nézve bizonytalanok voltunk megítélésében. A rendkívül finoman, részletgazdagon kifaragott minták és motívumok elemzése alapján eredetét a magyar kultúrkörön kívül is el tudtuk képzelni. A mélyített faragásban semmiféle anyagmaradvány nem volt kimutatható. Annyi valószínűsíthetőnek tűnt, hogy valamiféle nyomódúc, - modell, illetve - minta lehet a tárgy, mégpedig leginkább valamiféle tésztaféleség vagy esetleg textilnemű előállításához. Mi sem volt természetesebb, mint hogy a tárgyról küldött fényképpel kérdéssel forduljak Domonkos Ottóhoz, legyen segítségünkre a meghatározásnál (ld. 1-2-3. kép). 298