Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Áldozó István: Rendkívüli hideg és enyhe telek Győr városában 1926–1965 között

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK sításáért felelős személyeknek azonban a január 18-i és 19-i hófúvás okozta a legtöbb problémát. Ekkor meglehetősen intenzív havazás mellett erős, olykor viharos északnyugati szél tombolt. A hónap eleji hideg viszont még a vékony hótakaró idején volt, így a föld sok helyen 60 centiméter mélységig is megfagyott. A hótakarós napok száma ezen a télen 64 nap volt. Sokat fagyoskodtak Győr város polgárai 1963-ban is. Akkor a január havi középhőmérséklet -5,6 °C volt, mellette meglepő módon 51 mm csapadék hullott. A hóréteg vastagsága a hónap elején még csak 5 cm volt, ez később 15 cm-re emelkedett. A tél akkor nem produkált rendkívüli hidegeket, hiszen a leghidegebb napon is "csak" -15,2 °C-ot mutatott a hőmérő higanyszála. Ebben az évben inkább a tartós hideg volt szokatlan a magyar ember számára. A február sem volt enyhébb, hiszen a havi középhőmérséklet —4,56 °C volt, s összesen 56,8 mm csapadék hullott. Február 12-én hófúvás bénította meg az ország közlekedését, s mivel a hőmérséklet fagypont körül ingadozott, ezért viszonylag intenzív és nagyobb pehelyméretű volt a havazás. Az év legrövidebb hónapjában egyébként 6-tól 40 cm hótakaró borította a földet, s a hó március 10-ig meg is maradt. A hónapban 18-án mérték a legnagyobb hideget, akkor -15,2 °C-ra süllyedt a hőmérő higanyszála. A hótakarós napok száma ezen a télen 69 nap volt, már-már megközelítve az 1929-es és 1942-es rekordot. Az 1962/63-as tél annyiban volt egyedülálló, hogy a kemény és tartós hideg sok csapadékkal párosult. Ebben az évben valószínűleg a Szibériai Anticiklon peremterületén helyezkedtünk el, s a tél folyamán a magasban szinte állandóan enyhe és nedves légtömegek áramlottak a talaj felszínén uralkodó hideg légtömeg fölé. Ezt a hideg és nagyon csapadékos telet azonban egy újabb kemény tél követte. Már 1963 decembere is rendkívül hideg volt, mivel a havi középhőmérséklet -4,63 °C volt, s összesen 32 mm csapadék hullott. December 5-től végig hótakaró borította a felszínt, annak vastagsága 2 cm-ről fokozatosan 15 cm-re növekedett. A leghidegebb nap karácsony vigíliáján volt, amikor reggel -18,4 °C-ot mutattak a hőmérők. A január még hidegebb volt, -5,6 °C havi középhőmérséklettel. A legnagyobb hideget január 21-én mérték, amikor reggelre -18,4 °C volt a hőmérséklet, de nappalra sem ment -8 °C fölé a hőmérő higanyszála. A csapadék mennyisége viszont rendkívül kevés volt, mindössze 2,5 mm. így a decemberben hullott hóréteg 15 cm-ről fokozatosan 5 cm-re zsugorodott. A meteorológiai állomás akkori munkatársának feljegyzése szerint 1904. januárja mellett ez volt az évszázad addigi legszárazabb hónapja. A gyakori keleti szelek egyértelműen a Szibériai Anticiklon aktivitására utaltak, amely a szárazföld felől az Atlanti-óceán irányába "pumpálta" a hideg légtömeget. Talán nem tűnik túlzásnak a megállapításom, hogy ez egy tipikus téli monszun jelenség volt európai kiadásban. A február már az évszakos átlagnak megfelelő időjárást hozott, de ugyancsak kevés 274