Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Az avar kori temetkezési szokások kutatásának újabb eredményei

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK avar hullám" onogurjai hozzák magukkal? Feltűnően egybeesik ugyanis az elterjedési terület (sőt a jelenségek "keveredése" is) azzal, amit az új temetők nyitása, a lovastemetkezések, a tájolás változatai és a késmelléklés esetében korábban megfigyeltünk (Tomka 1989, 167-168, 172-173). Ha igazunk van, új vonással gazdagodott a közép- és késő avar kor egy jellegzetes etnokulturális csoportja, ezzel újabb érv támogatja azt a nézetet, amely szerint a (670-680 körüli?) bevándorlás nem változtatta meg, csak gazdagította, színezte a korábbi etnikai képet. Ami a kettős-, többes temetkezések férfi és női viseleti tárgyainak, illetve egyéb, a nemek szerint specifikus leleteinek kronológiai összefüggéseit és tanulságait illeti, még nem kívánom összes kártyámat kiteríteni. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a kettős - elsősorban a férfi-női - sírok különösen alkalmasak a nemek szerint specifikus leletek szeriációjának összekapcsolására (4. lista). Az eredmények az érvényes relatív kronológiát nem rázzák meg alapjaiban, esetleg több ponton megerősítik, máshol elbizonytalanítják. Tanulságosak a közös sírba temetett férfiak övkészletei: míg a Szekszárd-Bogyiszlói úti 636. sír két középavar férfiának gyakorlatilag azonosak a veretei, a zwölfaxingi 76. sír garnitúrái eltérnek ugyan, de nagyjából ugyanabba a horizontba tartoznak (karikás, griffes veret és ötszögletű indás csuklós veret), addig a sommereini 132/133. sír két garnitúráját, ha külön kerülnek elő, nem tartanánk egyidősnek (egybeöntött nagyszíjvég, préselt rozetták illetve kétlapos, laposindás nagyszíjvég, pajzs alakú csuklós veretek). Sajnos a sommereini 133. sír antropológiai anyaga elveszett (a 132-es adultus-maturus volt). Mindenestre számolni kell azzal, hogy idősebb és (talán fiatalabb?) közeli rokonok eltérő díszítésű övet hordtak. A közös sírok sora szolgáltat bizonyítékot arra, hogy az "avarkorvég" jellegzetes női ékszereinek java együtt fordul elő SpA3 övdíszekkel, azaz a két leletcsoport (vagy legalább is feltűnése) időrendileg nem választható el egymástól. A bécsi előadás fő célja a "szokás" időbeli változásának vizsgálata volt. Az eredmény: a kettős- többes temetések az avar korban valamivel nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, mint általában Európában, a különbség azonban nem szignifikáns. Ha azonban az avar koron belül differenciálunk, feltűnő jelenségre bukkanhatunk: a korai és közép avar korban, sőt a késő avar kor első és második fázisában (SpAl, SpA2) az előfordulási arány normálisnak mondható (1-2 %), vannak azonban olyan temetők, szétszórva az egész ország területén, ahol a késő avar kor végén (SpA3) a kettős és többes temetkezések száma erősen megnövekszik. Példaként először Jánoshidára hivatkozom (Duna-Tisza köze), mert a publikálás során Erdélyi István már felismerte a tendenciát. Szavai szerint: "a korábbi családfőknél soha nem fordul elő az, hogy feleségük vagy 23