Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Balázs Tibor: Gévay-wolff Lajos Sopron vámegyei alispán (1870–1963) életútja és munkássága

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK követően állandó jelleggel Sopronban teljesített szolgálatot. A szabadcsapatokkal ugyan semmilyen kapcsolatot nem tarthattak, ám a formális átadás ellenére is igyekezett az alispán az elcsatolt területeken maradt magyar közigazgatási hatóságokkal fenntartani a hivatalos érintkezést, ami jórészt sikerült is neki. A népszavazás előtti propagandában valamelyest részt vett az alispán is munkatársaival együtt, részben ez lehetett a kevéske alapja a magyar adminisztráció jelenlétére vonatkozó osztrák észrevételeknek. A soproni népszavazás sikere után a vármegye rendkívüli ünnepi közgyűlését 1922. január 10-re hívták össze. Az ünnepi beszédet GévayWolff Lajos alispán tartotta. Elsőként a vármegyét ért veszteségeket értékelte, ugyanakkor kiemelte a pozitívumokat is, a népszavazás fényes sikerét, végül felvázolta egy jövőbeli revízió szükségességét és lehetőségét, amiért majd dolgozni fog. A közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették többek, így Klebelsberg Kuno, Thurner Mihály és Zsembery István mellett "Gévay-Wolff Lajos alispán és a megyei tisztikar halhatatlan érdemeit is, mivel szinte emberfeletti munkával voltak a főispán segítségére az 1921-es évben." A vármegye és az alispán a húszas évek elején A törvényhatósági bizottság határozatot hozott még 1922-ben arról, hogy a ráerőltetett trianoni békeszerződés által a vármegye testéből leszakított területekről nem mond le, azokat jogilag továbbra is a vármegye szerves részének tekinti. Az erőhatalom előtt azonban kényszerűen meghajol és számol a tényleges állapottal. Ezért utasította Gévay-Wolff alispánt, hogy a megmaradt részeknek a megváltozott viszonyoknak megfelelő új közigazgatási beosztásra tegyen javaslatot a közgyűlésnek, amit ő végre is hajtott. így például a csonka soproni járást megnövelték a kapuvári és a csepregi járás rovására. 1922. február első felében megkezdték a központi hivatalok visszaköltöztetését, amit az alispán egy hónapon belül véghezvitt. így az alispáni hivatal már februárban a régi helyén működött. Gévay-Wolff alispán a vármegye soproni székházát is rendbe hozatta, mert a székház a Tanácsköztársaság idején és utána jelentősen megrongálódott. A szobákat újrafesttette, a homlokzatot helyreállíttatta. A költözködés és a felújítás költségeit az államkincstárból finanszírozták. 1922. december 14-én a népszavazás évfordulóján Horthy Miklós kormányzó is Sopronba látogatott. A kormányzó különvonata Enese határában nyílt pályán töltötte az éjszakát és reggel 7 órakor érkezett Csornára, ahol Gévay-Wolff Lajos alispán a vármegye küldöttsége élén fogadta az államfőt. Díszmagyarban tartott köszöntő beszédet, majd a 194