Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK házi sokszorosításban. Kiadója a mosoni sportegyesület volt. A havonta megjelenő, igénytelen külsejű, nehezen olvasható, gyenge színvonalú kiadványnak mindössze két számát őrzi a győri megyei könyvtár, az utolsó 1921 decemberéből való. Célja az egyesület fejlesztése, s a tagtársak "szellemi kiképzése" volt, sporteseményekről, egyesületi ügyekről tudósított. Lehetséges, hogy az 1922. november 3-án Magyaróváron megjelenő Mosonmegyei Sport csupán egyetlen számot ért meg, több ugyanis nem ismert a Horváth Miklós által szerkesztett, s a Magyaróvári Torna Egylet tulajdonát képező, havonta kétszeri megjelentetésre tervezett lapból. Szakfolyóiratok (1924-1944) Mint az előzőekből kitűnt Magyaróváron komoly hagyományai voltak az akadémiára és a tudományos intézetekre épülő színvonalas folyóiratok kiadásának. A két háború közötti években három is indult, s évekig, évtizedekig hozzájárultak az általuk képviselt tudomány fejlődéséhez. 1924-ben Budapesten indult útjára Magtenyésztő címmel az az alcíme szerint "Mezőgazdasági és közgazdasági szaklap", amelynek főszerkesztője Legány Ödön egykori magyaróvári gazdasági akadémiai tanár volt. 1928 novemberétől Magyaróvárra került a szerkesztőség, s a havonta megjelenő folyóiratot két óvári tanár, Gróf Béla és Bittera Miklós, később a szerkesztőség Budapestre való visszakerüléséig (1935) Villax Ödön ugyancsak magyaróvári tanár szerkesztette. 1928-ban a lelépő szerkesztők - akik "szintén Magyaróvár szellemi katonái voltak" - így indokolták a változást: "Magyaróvári pedig mindenki ismeri. Mindenki tudja, hogy a gazdasági akadémián kívül mezőgazdasági kísérleti intézményeink legjelentősebbjei ott székelnek. - Magyaróvárról indult ki mindig a mezőgazdasági haladás..." 1925. március 1-től a folyóirat címe Mezőgazdaság és Kertészet-re, 1930 szeptemberétől pedig Mezőgazdaság-ra változott. Tartalma azonban mindvégig kiterjedt a mezőgazdaság minden területére (növénytermesztés, állattenyésztés, növényvédelem, talajtan, kertészet, trágyázás), kivéve az agrárgazdaságtant. Néhány évig külön szakrovatok foglalkoztak a méhészet, a vadászat és a háztartás kérdéseivel, az Irodalmi Szemle rovat pedig széles kitekintést nyújtott más szakmai orgánumok írásaira. 1935 szeptemberében a szerkesztőség Budapestre került, Kerekes Lajos és Kaposy Klaszek Ödön, 1938-tól pedig enesei Dorner Béla szerkesztette a világháború éveiben terjedelmében felére csökkentett és egy kicsit a színvonalában is lecsúszott folyóiratot. Az utolsó általam ismert számot, az 1944. évi 10-et a Nyugat-Magyaror181