Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tuba László: A Moson megyei sajtó története (1848–1945)

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK 1885 végén a "Zárszó olvasóinkhoz" című cikkben jelentette be a periodika megszűnését: "Be kell várnunk tehát a jobb »időket«, mikoron a »Lajta« talán ismét Phönixként feltámad..." Nos, nem jöttek jobb idők, s így a Lajta sem támadt föl többé. Előtte két évvel viszont két tehetséges, fiatal óvári gazdasági akadémiai tanár lelkes és kitartó munkájával megszületett egy rangos folyóirat, a Mezőgazdasági Szemle, amely összesen 37 évfolyamot ért meg, ebből az első 28-at Magyaróváron. Cserháti Sándor és Kosutány Tamás 1883. április 15-én egy olyan kiadványt indított útjára, amely abban különbözött elődeitől, hogy tudatosan vállalta a tudományos színvonalat. Bevezetőjükben így írtak erről: "A magyar gazdaközönség igényei, nézetünk szerint, az utolsó évtizedekben nem csak nagyobbodtak, hanem egyszersmind emelkedtek is; a művelt gazdaközönségnek ma már egy kissé magasabb szellemi táplálékra van szüksége, mint aminőt gazd. szaklapjaink legtöbbje nyújt. Ezen hiányt pótolni lesz feladata közlönyünknek!" A Magyaróvárott 1883-tól megjelent füzetek többnyire azonos szerkezetűek voltak: a hosszabb eredeti tanulmányokat a külföldi (német és francia) folyóiratokból átvett szemle-tanulmányok, ezeket a magyar szaksajtóból vett cikkismertetések követték. Túlnyomórészt német, magyar és francia szakkönyveket ismertetett az Irodalom rovat, s végül az olvasói levelek és a rájuk adott válaszok zárták az egyes számokat. Néhány számhoz hirdetési mellékletet csatoltak, ezek vásárokról, gépekről, műtrágyákról, vetőmagokról és szakkönyvekről tartalmaztak információkat. 1905 végéig a magyaróvári Czéh nyomdában készült a periodika, 1906-tól Nitsmann József győri, 1910 után a szerkesztőség Aradra, majd Budapestre kerülésével az ottani tipográfusok vették át a nyomtatást. A tanulmányok írói között a két szerkesztő mellett sok híres óvári gazdasági akadémiai tanár nevével találkoztunk: Bálás Árpád, Rodiczky Jenő, Thallmayer Viktor és mások. 1902 márciusától Cserháti Sándor egyedül szerkesztette a folyóiratot egészen 1909 áprilisában bekövetkezett haláláig. Ekkor a szerkesztést veje, ifjú Röszler Károly növénytermelési adjunktus vette át, akit még az év júniusában Aradra helyeztek. 1910-től már Aradon, 1912-től Budapesten jelent meg a mindvégéig Cserháti örökösei tulajdonában lévő periodika, amelynek utolsó ismert száma az 1919-ben megjelent 2. füzet. 1914-től enesei Dorner Béla szerkesztette a kiadványt, aki elődjével együtt igyekezett a nagy alapítók szellemében és igényességével folytatni a munkát egészen a megszűnésig. Nem mutatható ki kapcsolat az 1903-1904-ben Nezsiderben megjelent Der westungarische Landwirth című mezőgazdasági hetilap és az akadémia között. Josef Gábor szerkesztő az első számban a német nyelvű gazdálkodókhoz fordulva azzal indokolta a lap életre hívását, hogy szükség van az érdekeik védelmére, hiszen munkájuk gyümölcsét a ke173