Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Német nyelvű Streibig-kalendáriumok a Pilcz család levéltárában

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK levesét. Erre Taubmann leszelte a kenyér héját, és azzal olyan jól tudott enni, ahogy csak akart. A végén pedig azt mondta: Az a huncut, aki nem eszi meg a kanalát." Ugyancsak vándoranekdota a molnár és a podagras atyafi története. „Egyszer a molnár elment meglátogatni a podagras atyafiát. Mint az ilyen betegekkel általában lenni szokott, a beteg szája nem volt béna, hát ez is ugratni akarta a sógorát, és miután hosszú ideig elmondhatatlan fájdalmairól panaszkodott, végül rákezdte: Ó sógor, segíthetne rajtam. Azt tanácsolták nekem, kellene két olyan jámbor molnár kalapja, akik soha nem néztek mélyen a zsák fenekére, hogy abból nemezpapucsot csináltassak. Tudom, hogy magát semmi tolvajlással nem lehet megvádolni, ezért kérem, segítsen ki bajomból a kalapjával és ajánljon még egy magához hasonló molnárt. Én legszívesebben Cartorét kérném meg, és 20 tallért kapna egyik is, másik is. De azt hallottam, hogy a tisztességtelen molnár kalapja a beteg keresztjét csak jóval megnehezíti. Erre azt válaszolta a molnár: Kedves rokon, én nem haboznék magának a kalapommal szolgálni. De nem tudom, sokat segítene-e, mert én meg azt hallottam, az a beteg, amelyiknek ilyen papucsra van szüksége, szintén nem lehet gazfickó." A toldalék második, összefüggő részében szinte tudományos ismeretterjesztő színvonalra törekszik a kalendarista, amikor elismert szerzőkre hivatkozik egy-egy történet kezdetén, mint pl. a hétalvókról szólóban (ahol pontos hivatkozásokkal felsorolja, hogy különféle antik és középkori szerzők hol és mit írtak a hétalvók történetéről). Ezt a vándoranekdotát is számba vette György Lajos. A történet még néhányszor szerepel a későbbi kalendáriumokban is, hosszabb-rövidebb formában. A következő rész az Astrologische Practica... vagyis prognosztikon az esztendőt kormányzó égi jegyekről és az év természetéről (Jahrs Beschaffenheit), az évszakokról, a háborúról és békéről, a Föld gyümölcsöző- és terméketlenségéről, az egészségről és betegségekről, az állapotos asszonyokról, a tűzvészekről, a bányaművelésről (táblázat is), a Magyar Királyságról, az égitestek fogyatkozásairól (itt a Holdról - Finsternussen; ez évben febr. 4., júl. 30.) szól. Különböző tanácsok következnek az 1757. évre a jó halászathoz, a jó vadászathoz és madarászathoz, a jó építőfa kivágáshoz, a jókori ültetéshez a kertben, szántáshoz és vetéshez a mezőn. A regulák és tanácsok a kertészeknek, gyümölcsárusoknak és földműveseknek szólnak. Majd a 12 égi jegy alatt fekvő városok és országok mutatója zárja a prognosztikont. A toldalékban a magyar és erdélyi évi vásárok - és néhány külföldi vásár (Haupt-Jahrmärckte, Wien, Prag, Brünn, Troppau, Linz) - mutatója után a kalendarista megszólítja a kegyes olvasót (Geneigter Leser!). Húsz éve készít kalendáriumokat - írja, igyekezett a lehetőségek szerint mindent megtenni a kalendáriumkedvelők kiszolgálására, ezt most sem akarja 124