Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Az avar kori temetkezési szokások kutatásának újabb eredményei

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK Tomka Péter AZ AVAR KORI TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK KUTATÁSÁNAK ÚJABB EREDMÉNYEI Kettős- és többes temetkezések Bécsben, 1991-ben "Neue Forschungsergebnisse zu den awarischen Besattungssitten" címen elhangzott előadásom kiindulási pontja egy etnológiai axióma volt, illetve régészeti megközelítésének lehetőségei. Az ún. approximációról van szó, azaz a különböző társadalmak eltérő térszükségletéről. A térrel való gazdálkodás minden társadalomra jellemző (axiómának azért nevezem, mert hallgatólagosan fogadják el, kifejtésével alig találkozni). Elsősorban természetesen a települések esetében mutatkozik meg, hátterében többnyire gazdálkodási módok eltérései állnak. Feltételezhetjük azonban, hogy - ha néha csak indirekt módon is - a temetők is tükrözik, méghozzá több szinten is: a) a temetők sűrűsége egy bizonyos térségben, telep és temető viszonya, a temető helye, nagysága /kiterjedése, b) a temető belső felosztása, a sírok sűrűsége és egymáshoz való viszonyuk, c) az egyes sírokon belüli térkihasználás: köbtartalom, a mellékletek elhelyezkedése, többes temetések. Ami az első szintet illeti, tulajdonképpen alig tartozik a szorosabban vett temetkezési szokások körébe. A temetők sűrűsége-gyakorisága egy adott földrajzi egységben a települések elhelyezkedésének, valamint a temetőhasználat típusának függvénye (egy település - egy temető, több település - egy temető, egy település - több temető). Többször utaltam már arra - ismét és ismét megragadok azonban minden alkalmat a hangsúlyozására -, hogy a közép- és későavar kori temetők a Kárpát medence egész területén olyan sűrűn találhatók egymás közelében (elég az ADAM 2002 térképeire nézni), hogy ez a körülmény önmagában kizár minden spekulációt az azokat használó népesség(ek) nomád voltára nézve. Magukról a temetőkről ismét és ismét fellángolnak a viták: felosztották-e területüket előre vagy sem, képük közvetlen módon tükrözi-e vissza a település társadalmi struktúráját vagy sem. Ismert, hogy magam egyetértésben Heiko Steuerrel (Steuer 1982,435-440) és másokkal - inkább 11