Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK Az összefüggő ásatási terület kiválasztásában két szempont vezetett. Egyrészt Rómer Flóris (1863a 370.) már a múlt század közepe táján ezt a részt említi, mint fontos római lelőhelyet és Lovas feljegyzései szerint (Kézirat 77) 1911-ig itt álló római falak voltak, másrészt az 1950-es évek terepbejárásain ide feltételezték a későantik erőd falait és tornyait - mint azt egy a múzeumunkban lévő ceruza rajzos vázlat bizonyítja. A feltárt terület a település széle. Az épületmaradványoktól Ny-i irányban 80 m hosszúságban húzott kutatóárkunkban a feltárási területtől távolodva még néhány gödör és egy elvékonyodó hulladékos réteg után újabb objektumot nem találtunk. A város központi részét — fórumát — DK-i irányban sejtjük, itt kutatást nem folytattunk. A telep Ny-i részének építési periódusai, ásatások 1975-1989 között Az összefüggően feltárt területen 4 nagy építési periódust tudtunk elkülöníteni a római kor folyamán. A periódusokon belül is megfigyelhetők átépítések, kronológiai különbözőségek. Fakonstrukciós periódus (8. ábra) A legkorábbi építési periódust a terület D-i 2/3-ában megjelenő gerendavázas és faoszlopos építmények képezik. Alaprajzuk csak néhány esetben volt tisztázható a többszörös bolygatás, a későbbi objektumok földbe mélyített részei éppen ezeket az építményeket rongálták meg legjobban. A sötétebb agyagos elszíneződésként mutatkozó Fundamentgräbchen-ek a hasonló színű agyagos altalajban nagyon rosszul követhetők és nedvesebb periódusokban jobban, száraz időszakban viszont szinte egyáltalán nem figyelhetők meg. Értékelhető alaprajzot 3 esetben tudtunk meghatározni. A 27. objektum egy négyzetes alaprajzú 7 m x 6,8 m-es építmény, belső osztását nem ismerjük, belsejét későbbi anyagnyerő gödrök töltik ki. Az 50. obj. szerkezetét négyszögletes, egyenesre vágott aljú földbe mélyített oszlopok alkották, amelyeket a rövidebb oldalakon földbe mélyített vízszintes gerendákkal is megerősítettek. Belső osztása hossztengelyének kétharmadánál 2 helyiségre tagolja. A 61. obj. szerkezeti elemei szintén részben oszlopok, részben gerendák, téglalap alakú 2 helyiségből áll. Az említett építményeken kívül a legalsó rétegben megfigyelhető alapárkok egyenlőre értelmezehetetlenek, hosszan követhetők egy-egy irányban, esetleg kerítés v. karámalapként értelmezhetők. Ilyenek a II. sz. kőépület alatt jelentkező 79-80-81. sz. objektumok 11,16,5 és 23 m hosszan követhető alapárkai melyek tájolásukban egymással megegyeznek, de értelmes alaprajzot nem mutatnak. Természetesen ebben az is közreját54