Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40. 2002. TANULMÁNYOK területének felső szakaszán hosszabban tartó esőzéskor — ma is jelentősen megduzzad. A folyószabályozás előtti időszakban ez természetesen áradásokkal járt. A medréből kilépő víz újabb medreket mosott magának és az áradás levonulásával ezek egyike vagy másika vette (vehette) át a főmeder szerepét. A Marcal jelenleg Győr alatt torkollik a Rábába. A középkor-későközépkor idején torkolata jóval délebbre lehetett, ezt őrzi a Mursellától is D-re fekvő Marcaltő neve. A római korban a két folyó összefolyása feltehetőleg Mursellánál volt, a római helynévadásban ui. a folyónévből képzett helynév általában ezekre a településekre jellemző: pl. Arrabona. Ez megmagyarázza a város helyének kiválasztását: a folyótorkolatnál, az átkelőhely ellenőrzésére hozták létre. így a birodalmi útnak nem kell okvetlenül két folyón átkelni a kb. 2 mérföldnyi útszakaszon (Lovas 1937.14-15.), amely - ismerve a rómaiak praktikus útvonalvezetési gyakorlatát - meglehetősen érthetetlen volna. A város territóriumáról csak elképzeléseink lehetnek. Mócsy szerint a civitas Boiorum territóriumából hozták létre Hadrianus alatt. Ny-on Scarbantia területét (Mócsy 1959. 45.) a Rábcáig, illetve a Hanság mocsárvidékéig feltételezik. Ezen túl Mursellához tartozott volna a terület. DNy-on Savaria territóriumával szomszédos. Savaria territóriumát É-i és K-i irányban a Rábáig számítják (Mócsy 1959. 36.). Ezt látszik alátámasztani egy Sobor-Rábaszentandrás határában előkerült mérföldkő, amelyen az alig olvasható XLVII MP a Savariától mért távolságnak felel meg. Ha ez elfogadható, úgy Mursella territóriuma D-i irányban alig néhány mérföld. A K-i kiterjedés bizonyítéka lehetne Cl. Galonius mursellai scriba sírfelirata (RIU 372), amely bár másodlagos helyzetben került elő, talán mégis a városi alkalmazott családi birtokát jelzi. K-en Pannonhalma környéke már Brigetio területéhez tartozna a RIU 275, 278. sz. feliraton jelzett leg.I.adiutrix katonák alapján, D-en pedig Mogentiana szintén nem ismert territóriumával határos (Mócsy 1976. 30-32.). É-on viszont a város territóriuma a limes vonalat követő katonai territóriumig terjedt. Kutatástörténet A település kutatásának kezdetét a 19. század 70-es éveiben Sárkány Miklós bakonybéli apát útfeltárása és épület megfigyelései jelentették. Térkép hiányában mindössze annyit mondhatunk, hogy ezek a feltárások a beépített terület D-i részén voltak. Nem jelentett előrelépést az a három napos ásatás sem, amelyet Paulovics István a MNM régésze végzett 1927-ben a Sárkány féle ásatások közelében. Közben a helyi lakosság tervszerűen kutatta fel és fosztotta ki a K-i temetőben fekvő későrómai sírokat, műkincs-kereskedőknek elvesz52