Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Muzeológia - Kostyál László: A Patrona Hungariae, csornai múzeumi kiállítás ikonográfiája

ARRABONA40.2002. MUZEOLÓGIA népi ima-énekben Mária általános, helyi, illetve hangsúlyosan magyar (Patrona Hungáriáé-) kultuszának elemei is kitapinthatók: Árva népünk boldog Édesanyja, Nálad zeng ma énekünk, imánk... Török vészben pusztult szép vetésünk, Vértől áztak a magyar mezők, Rongyosan, de mégis bízó hittel, Összegyűltünk oltárod előtt... Üdvözlégy, óh népünk Királynője, Rábaközi Boldogasszonyunk! Az osli Boldogasszony kegyszobrát állítólag Eszterházy Pál készíttette 1604-ben. Az ún. öltöztetős Madonnák közé tartozó alkotás a mariazelli kegyszobor mintájára készült. Az osli templom oszlopok tartotta, plasztikus, architektonikus, 18. századi főoltárán a barokk theatrum sacrum ideájának megfelelően, sugárkoszorút kibocsátva, kis felhőn, látomás-szerűén jelenik meg a gyermekét tartó Mária. Mennyei és világi hatalmát a kezében tartott jogar, a kis Jézuséban lévő országalma, mindkettőjük koronája, valamint a kíséretüket képező angyalok szimbolizálják. Kettősük ülő változatban, angyalok nélkül tűnik fel a celldömölki plébánia (Látványtár) 18. századi, népies Patrona Hungariae-képén, melynek felirata is megerősíti témáját. A Gyermek fején ezúttal nincsen korona, az országalma fontosságát azonban megnövelt méretével is hangsúlyozta a festő, Mária tartja, a kis Jézus pedig kezét nyugtatja rajta. Másik kezével ezúttal nem áldást oszt, hanem anyja nyakát öleli, hirdetve az égi, a földi és a gyermeki szeretet lényegi egységét. Gesztusaival egyértelművé teszi, hogy a szeretett anyját ő maga rendelte az egész ország patrónájának. Az ülő Mária által tartott Isteni Gyermek attribútumok nélkül jelenik meg az 1780 körül készült, kvalitásos szobrokkal díszített csornai Máriaoszlop csúcsán. A klasszikus gúlába zárt, csillagkoszorúval övezett együttesük a barokk stílus felbomlásának időszakában (erre utal az oszlop talapzatának füzérdísze is) már nem igényelt tárgyi jelképeket, ezek nélkül is a mindent átfogó isteni szeretet üzenetét közvetíti. Archaikusabb jellegű a bő két évtizeddel korábbi, 1757-ben készült, ugyancsak csornai ún. Kígyós Mária-hálaoszlop, amely tulajdonképpen nem más, mint az Immaculata Conceptio megjelenítése. Mária a glóbuszon áll, karjában gyermekével, mindkettőjük fején koronával. A földgömbre a Sátán-kígyó csavarodik, az embereket megrontó hatalmát a fejére taposó Szűzanya töri meg, mint az utolsó anya, Szent János Apokalipszisének napba öltözött asszonya. A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának képi ábrázolása a 18. században vált különösen kedveltté. A mariazelli kegyszobor egy másik, 19. századi másolatát a Győri Egyházmegyei Kincstár őrzi, együtt egy további, nagyjából hasonló korúnak tartott, de álló Mária és gyermeke szoborral, amely nyomott ará514