Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Száz magyar falu könyvesháza sorozat: Sopronhorpács, Fertőrákos, Lébény (Tuba László)

ARRABONA40.2002. RECENZIÓK a gazdag régészeti tárgyak bizonyítják: kőkori és bronzkori régészeti emlékek, római épületek, germán-longobárd fejedelmi sír, kelta, avar és honfoglalás kori leletek. A szerző részletesen írt a XII-XIII. században alapított bencés monostor és templom későbbi sorsáról, a település gazdáiról (Zichy grófok, Sina bárók és Wenckheim grófok), a németek és horvátok XVI. századi betelepedéséről, a történelem háborús megpróbáltatásairól és a vallási életről. Lébény életében a mezőgazdaság, a halászat, később a kézműipar, s az utóbbi évtizedekben a kertészet, az ipar és a közeli városokba való ingázás játszott fontos szerepet. A faluban élő magyarok, németek és horvátok, evangélikusok és katolikusok szép példáját mutatták a gyümölcsöző együttműködésnek az oktatásban, az egyesületek működtetésében és a hagyományok őrzésében. A

II. világháborúban a zsidó lakosság elhurcolása, később a németek kitelepítése megváltoztatta a község etnikai képét. Thullner István a jelentőségének megfelelő teret szentelt a falu máig megőrzött korai településrendszerének, az építészeti emlékeknek, lakóházaknak és szobroknak. Bő terjedelemben tárgyalta a község büszkeségét jelentő Szent Jakab templomot, amely a sopronhorpácsi és a jaki román templomnak is mintája lehetett. A függelékben lébényi mondákat, meséket, legendákat, egy 1258-as oklevelet, az 1773. évi urbárium záradékát, az utolsó lébényi apát végrendeletét és céhszabályzatot közölt. A kötetek terjedelme 207-211 oldal közötti, ami egyúttal jelzi, hogy a szerzők fegyelmezetten tartották magukat a megadott lapszámhoz. Műveikből úgy tűnik, hogy elegendő volt ez a tér a fontos dolgok elmondásához, s egy-egy település történetének sokoldalú megközelítéséhez a kezdetektől egészen napjainkig. Lehet, hogy a sorozat koncepciója nem tartalmazta, én azonban hiányolom a települések jövőjének föl vi Hántását egy-egy oldal terjedelemben. Thullner István munkájában találtam erre vonatkozó sorokat, de igazi helye a művek végén lett volna a rendszerváltás óta eltelt változások összefoglalójával és a következő évtizedek terveivel, kilátásaival. Mindhárom kötetről jó szívvel elmondható, hogy szakszerű, színvonalas munkák, a források gondos számbavételével és fölhasználásával készültek. A települések történetének összefoglalásai sokoldalúak, színesek, s a levéltári, múzeumi és könyvtári források mellett friss helyi információkra, közlésekre és dokumentumokra is támaszkodnak. Szép és változatos az illusztrációs anyag, s a függelékben érdekes szövegeket találunk. Tudományos értékei mellett mindegyik munka olvasmányos, nyoma sincs szürkeségnek és unalomnak. Szemléletes kifejezéseket, néhol szépírói eszközöket is használtak a szerzők. Ez talán attól is van, hogy 506