Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652
ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK Jegyzetek: 1 A teljes "választék" felsorolásától itt és most eltekintve csupán néhány jellemző példát említek: a "Samariai" névalak olvasható pl. az 1766-ban megjelent "Magyar Amenas" hasábjain (BOD 1766. 233. o.); a nemességkutatók a "Samarjay" formát használják (Vö.: NAGY 1863. X. köt. 22. o.; KEMPELEN 1915. IX. köt. 216. o.); míg a püspök két jeles munkájának címlapján eltérő alakban olvasható neve: a "Magyar harmónia" 1628-ban "Samaraeus János", a nyolc évvel később megjelent szertartáskönyv viszont "Samorjai János" formában említi szerzőjét, aki ez utóbbi munka előszavát "Johannes Samaraeus episcopus"-ként írja alá (vö.: RMNY 2. köt. 450. o. ill. RMNY 3. köt. 50. o.). 2 Megjegyzésre érdemesnek tartom, hogy a 17. századi latin nyelvű forrásokban is vegyesen fordul elő a kétféle keresztnév említése; a Heltai János által összeállított adattárban pl. az alábbi változatok szerepelnek: Johannes Matthaei Samaraeus, Johannes Samaraeus, Johannes M. Samaraeus - sőt találkozhatunk egy "Joannes P. Samaraeus" névalakkal is (vö. HELTAI 1980. 317. o.). Ez utóbbi talán arra utal, hogy - amint azt Szenei Molnár Albert egy levelére hivatkozva Kathona Géza is említi - mint papfiút, ismerősei "Pastoris János"-ként is emlegették (KATHONA 1939.7. o.). 3 Vö. pl.: MIL III. köt. 26. o.; MÉL II. köt. 565. o.; ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o. 4 Ld. pl.: SZINNYEI XII. köt. 95. hasáb; PALLAS XIV. köt. 831. o.; RÉVAI XVI. köt. 519. o. 5 Kathona Géza említett tanulmánya a Theologiai Szemle 16. évfolyamának (1939) pótfüzetében jelent meg, de különlenyomatként is forgalomba került. Valószínűleg ennek köszönhetően kettős oldalszámozása van: a lapok alján 3-224. o., a lapok tetején 324-544. o. az oldalszámozás. Tanulmányomban e munka idézésekor minden esetben az "alsó" oldalszámokra hivatkozom. 6 A Samarjaival kapcsolatos publikált források bibliográfiáját Id.: STOLL 1972.460. o. 7 Szenei Molnár Albert levelezéséből jelen témánk szempontjából is fontos adatokat tartalmazó válogatást ad: SZENCI MOLNÁR 1976. 553-638. o.; a kutatást nagyban segítette, hogy már 1898-ban megjelent a teljes iratanyag is (Szenei Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Sajtó alá rend.: Dézsi Lajos. Bp., 1898.), melyet mind Thury Etele, mind Kathona Géza haszonnal forgatott, amint az hivatkozásaikból is kitűnik (vö.: THURY 1998. ül. KATHONA 1940). 8 Thury Etele jeles egyháztörténeti munkájának első kötete - benne a témánkat érintő korszak és terület bemutatásával - 1908-ban látott napvilágot, így az általa bemutatott kép a 19-20. század fordulójának ismereteit tükrözi. A teljes munka azonban csak 1998-ban jelent meg; kutatásaim során ez utóbbi kiadást forgattam, így dolgozatomban annak oldalszámaira hivatkozom. 9 MÉL II. köt. 565. o., MIL III. köt. 26. o., MÁRKUS 1969. 231. o., HELTAI 1980. 317. o. ill. CSIZMADIA 1992. 10 A kérdéssel kapcsolatos újabb irodalom számbavétele kapcsán egy apró - de egyáltalán nem lényegtelen - érdekesség tűnt szemembe. Az 1994-ben megjelent Új Magyar Irodalmi Lexikon szócikkében Samarjai születési helyeként - mint fentebb már idéztem - "Polgárdi?" szerepel; a szócikk végén "K. G." monogram olvasható, ami a rövidítésjegyzék szerint Kecskeméti Gábor nevét takarja (ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o.). Kíváncsiságból fellapoztam a 2000-ben napvilágot látott második kiadás szócikkét is: ennek tartalma az első kiadásban közölttel teljességgel megegyezik; alatta viszont "Ka. G." monogram áll, mely a jegyzék szerint Kathona Géza nevének rövidítése! Ki írta valójában a szócikket? Ha valóban Kathona Géza a szerző, akkor ez azt jelentené, hogy idős korára - Galgóc és az "ismeretlen helyen" után - ismét változott e kérdésben az álláspontja? A probléma 455
