Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK válasszanak mielőbb egy alkalmas püspököt! A tanácsot megfogadva június 4-5-ére zsinatot hívtak össze a Pápa melletti Mezőlakra, melyen ott volt Samarjai is: „egy nagy asztal mellett ült, és nagy alázatosan szedte renddel az atyafiaktól a szavazatokat", melyeknek eredményeképpen Czeglédi Pál lett az új püspök, akit Samarjai másnap reggel ünnepélyesen fel is avatott; ugyanezen alkalommal nyolc ifjú lelkészt is ő avatott fel a szolgálatra (THURY 1998.

1. köt. 336-337. o.). Czeglédi Pál nyolc évig viselte ezt a hivatalt; 1649. augusztus 26-án hunyt el. A püspökválasztó zsinatot szeptember 14-15-ére hívták össze Pápára, Samarjai Jánost is hívták, hogy a felavatásra és megerősítésre jöjjön el. Samarjai 1649. szeptember 2-án kelt válaszlevelében mentegetőzik: ő maga is öreg ember már és beteges, ezért ne várják, de ha csak lehet, elmegy hozzájuk. Ezek után nem nagyon bíztak Samarjai eljövetelében; ezért „kényszeríttettek mintegy arra, hogy Gál István győri lelkészt küldjék hozzá, hogy ez a presbitérium nevével személyesen kérje az eljövetelre, mely kérésnek engedve, végre is rászánta magát az utazásra, s jelen volt a pápai zsinaton, ..." (THURY 1998.

1. köt. 346-347. o.). O szedte a szavazatokat, és ő avatta fel az új püspököt, Gál Imre veszprémi esperest, az érte küldött Gál István győri lelkész atyját, és ő avatott fel három ifjút is a lelkészi szolgálatra. Samarjai Máté Jánosnak még egy „szolgálatáról" tudunk 1649-ből: Pápáról hazafelé jövet meglátogatta a győri református gyülekezetet, majd levelet írt az újonnan felavatott dunántúli püspöknek, Gál Imrének Veszprémbe, fia Győrött maradása érdekében. Kérte, változtassák meg a zsinat döntését, és Gál István ne menjen Pápára, hanem maradjon a győri kicsiny református eklézsia élén, mely csupán két éve vált ki az evangélikus egyházból, és amelynek ő az első lelkésze; távozása így érzékenyen érintené az eklézsiát. Hogy a győriek ragaszkodása vagy Samarjai levele ért-e el nagyobb hatást, nem tudjuk; tény, hogy Gál István ekkor még Győrött maradt. Samarjai halálának idejéről és helyéről. A fentebb idézett, 1649 szeptemberében kelt Samarjai-levél az utolsó közvetlen adat működéséről. Az tehát bizonyos, hogy ekkor még élt: erre azért fontos felhívnom a figyelmet, mert a korábbi források némelyike ennél sokkal korábbra teszi Samarjai halálának időpontját. A teljesség igénye nélkül csupán néhány példát említve: Ferenczy és Danielik lexikona szerint 1640-ben halt meg Nagyszombatban; 1640-re teszi halálát Nagy Iván és Kempelen Béla is; Szinnyei pedig azt írja, hogy „1647-ben még élt s nem sokkal ez év után halhatott meg Halásziban". Thury Etele viszont két olyan forrást is felkutatott, melyek a püspök későbbi halála mellett szólnak. Az egyik a 447