Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 53 Gróf Cziráky Antal Mózes (1772-1852): régi magyar aulikus szemléletű arisztokrata, gondolkodásában a konzervativizmus híve; több megye főispánja, tárnokmester, a Magyar Királyi Kúria elnöke (1827), a pesti egyetem elnöke (1828), az MTA alapító tagja. (PNL, 6. köt. 833-834) 54 Zugliget az "Isten szeméhez" címzett fogadóban pihent Wesselényi társaságában. (Földes-Szabó, 1944.12., Cseres, 1981.94.) 55 Kozma a kéziratban a "híres kerítőnő", Mayerné nevét említi. 56 Kossuth letartóztatása a 1837. május 5-i viharos éjszakán, éjfél után, kettőkor történt, amint a gránátos katonai különítmény körbefogta a fogadót és megtörtént Kossuth "békés" letartóztatása. Mindezekről éppen a fogadóban megszálló és álmából felriadó Toldy (Schede!) Ferenc költő, irodalomesztéta szemtanúként számolt be. (Kosáry, 1946. 158., Cseres, 1981.) 57 Wesselényi Miklós báró (Zsibó, 1796. - Pest, 1850.) az 1830-as évek elején gróf Széchenyi Istvánnal beutazta Nyugat-Európát és tanulmányozták az egyes országok belső viszonyait. Itthon radikális reformpárti arisztokrata, az országgyűlés ellenzéki tábláján harcol a modernizációért. Reformelveit a Balitéletek cimű (1833) munkájában fejti ki. 1838-ban hősiesen védte a dunai árvíztől a pesti utcákat. 1839. március 31-én 3 évre ítélték felségárulás ürügyén. Graferbergben raboskodott, egyben ott gyógyították rohamosan romló szembaját, ami végül megvakuláshoz vezetett. (PNL 16. köt. 1026.) 58 Lovassy László (Nagyszalonta, 1815-Nagyszalonta 1892.) jogi tanulmányai után Pozsonyba ment jurátus gyakornoknak. Az 1832-36-os országgyűlésen résztvevője a kor reformmozgalmainak. Társalgási egyletet alapított, ő fogalmazta meg a Wesselényinek szóló jurátusüzenetet. 1839. május 30-án több társával együtt letartóztatták és 10 évi várfogságra ítélték, ám a spielbergi várbörtönben megőrült. Az 1840-es országgyűlés Deák kezdeményezésére - kegyelmet javasolt neki és kegydíjat szavazott meg részére (PNL, 11. köt. 676.) 59 Nem az Újépületben (Neugebaude), hanem Budán, a Bécsi kapu melletti József laktanyában raboskodott (Kosáry, 1946.159.) 60 Kossuth válaszolt a titkos összeesküvést firtató bírói vádakra, de hangsúlyozta: nem védekezik, szabadlábra helyezését követeli. (Szabad, 1967. 46.) 61 A Királyi Tábla 22 hónapi vizsgálati fogság után, 1839. február 23-án 3 évre ítélte; a Hétszemélyes Tábla (március 2-án) szigorította büntetését, 4 évre emelte börtönéveit. Kossuth azonban 3 évet töltött fogságban, s az 1839/40-es országgyűlés nyomására amnesztiával 1840. május 10-én szabadult. (Kosáry, 1946.183.; Szabad, 1967.47) 62 Kezdetben zaklatott "lélekhangulata" miatt csapongó volt érdeklődése: "számot adtam magamnak hazánk állapotáról". Tökéletesítette angol nyelvtudását, olvasni Shakespearekötetet kért. Ellátták német, angol, francia napilapokkal. A magyar írók közül Berzsenyi, Vörösmarty és Jósika műveit olvasta. Közgazdasági téren tovább képezte magát: vallotta, hogy minél több gazdag nemzettel "jövünk szabadkereskedésbe, annál gazdagabbak leszünk magunk is", (közli Kosáry, 1946.173-178.) 63 Börtönévei alatt mélyült el igazán egész élete végéig tartó Habsburg-gyűlölete. 64 Végül ez a súlyos ítélet nem következett be, ám Kozma nevén nevezi az árulókat: "a komisáriusok nemcsak nyilvános ellenei a hazának, hanem árulói is az alkotmányos magyar nemzetnek..., ők esküdt elleneivé válván honunknak: Stadion, Sauran(?), Zichy, Kutsera stb., sok más apróbb sátelisekkel (csatlósokkal)". (Kozma, 1866. 44., Az 1825-iki országgyűlés című fejezet.) 65 Az 1839/40. évi országgyűlés összehívása előtt (félve a háborús helyzet kialakulásától) a császár 1840. május 4-én utasítást adott a sajtószabadsági perekben és az országgyűlési ifjak köréből elítéltek szabadlábra helyezésére. így Kossuth előtt is megnyílt börtönének ajtaja. (Szabad, 1967.47; Kosáry, 1946.185.) 416