Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK frontos háború katonai vereségeit, a Habsburg trón európai presztízse gyengüléseit. (Kászonyi Dániel, 1977. 415 és 488.) Ezek többségénél természetesen nem lehet Deák közvetlen felelősségét felvetni, sokkal inkább kifogásolható a 15-ös bizottságban dolgozó, mindenáron ki- és megegyezni szándékozó személyek engedékeny magatartása. Deák "opportunizmusa" Ausztriában lovagiasnak tűnt (nem használta ki az udvar hibáit és a magyarok számára előnyös feltételeket, főként nem akarta a Habsburgok trónfosztását). Deák nyugodtságát és racionális jogi érveléseit idehaza bölcs mentalitásnak tekintették. Történelmi érdeme, hogy liberális felfogása nem a nemzeti sérelmekre épült, hanem az adott lehetőségek között a jog eszközeivel a konstruktív együttműködést képviselte. (Gonda-Niederhauser, 1977. 233). Kozma tisztelettel szólt Deák személyéről, ám féltette a Habsburgoktól a magyar nemzeti függetlenséget és alkotmányos szuverenitást. Ezekben a hónapokban írta Kozma a Honunk igaz joga című értekezését; tele volt szkepszissel és bizonytalansággal a kiegyezést illetően. Kedélyállapota sem volt kiváló, aggódva látta az ország sanyarú helyzetét (aszály, árvizek, a megyei közigazgatási élet szétesése), ezáltal alkotókedve ingadozott és kiegyensúlyozatlanná vált. E rossz állapot érződik a mű első fejezeteinek zaklatott stílusán és gyakori javításain. Némiképpen javult hangulata, midőn érezte, hogy személyét Győrött bizalom övezi. Ezért is indult a polgármester választáson. 1867. május 23-án "nevezetes szótöbbséggel" polgármesterré választották. Polgármesterként az első ügyek közé tartozott, hogy szorgalmazta "a politicai vádak miatt hozott Ítéletek s vizsgálatok megszüntetését, emiatt elkobzott vagyonok visszaadását, külföldre menekültek visszatérését". Megválasztásakor a közgyűlésnek kijelentette polgármesteri "filozófiáját", miszerint "mindenkor a város szellemi és anyag jólétének előmozdításán fog dolgozni", s ehhez kéri a tisztikar segítségét és eredményes közreműködését. Ötéves polgármesteri működését lelkesen végezte számos eredménnyel, mindvégig hű maradt 1848-hoz és Kossuth Lajoshoz. A kor sajátos ellentmondása: művében (Honunk igaz joga) többször is gyűlölettel szólt a Habsburgokról és Ferenc Józsefről, ám polgármesterként beszédeiben üdvözölte és éljenezte a királyt. 1872. április 2-án első tanácsnoknak választották, s ezt követően több mint 30 évig szolgálta a várost nagy tisztességgel és igaz becsülettel. Nagy öröm érte, midőn 1888. május 21-én Mayer Károly kereskedővel ő vitte Turinba Győr város díszpolgári oklevelét. (GYÉL, 1999. 194.) A Kossuthtal való személyes találkozás felemelő pillanatairól írta Kozma a Közgyűlésnek, hogy e megbízatást szerencsésen teljesítvén a díszpolgári oklevelet "Turinban nagy hazánk402