Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Barsi Ernő: Kossuth zászlaja alatt

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK betegségét megjósolám, kinek emlékezetéhez sok érdem csatlakozik, s kinek szellemi halála mély fájdalommal illeti az ember-kebelt. Amit a birodalomról, amit a magyar arisztokráciáról, amit Horvátországról jóslék, minden, de minden teljesedett és az is teljesedésben van, amit a dynastáról jóslék. - Szinte megborzadok magamtól. Úgy vagyok, mintha nyitva volna szemem előtt a fátum könyve, s hiába hunyom be előtte szemeimet, a világosság átcikáz lelkemen, mint a villám a sötétségben. - Hallgassatok meg hazámfiai! - A mindenség ezen törvényeire támaszkodva esküszöm, hogy jóslatom teljesedni fog. És jóslatom ez: Jellasich beütéséből Magyarország szabadsága fog következni. Szegény, hitszegően elárult magyar hazánk szent nevére kérlek, higgyetek a jóslatnak. Ha hisztek, teljesedni fog. - Én hiszek! - robbant ki belőlem a vallástétel és hálásan szorongattam az ügyvéd kezét, ki e boldogító hit fellobbanásához újságjával hozzásegített. - Mindent megnyerünk! - öleltem meg Józsi barátomat, aki gondolataiba mélyedve ült ágya szélén. Aztán olvastam tovább a csodálatos harci riadót. „A magyarnak most csak két teendője van. Egyik: fölállani tömegben a haza földjét megszálló ellenség agyonnyomására. A másik: emlékezni. Fegyverre tehát, aki férfiú! Az asszonyok pedig Veszprém és Fehérvár között ássanak egy irtózatos sirt, melybe vagy a magyar nevet, vagy ellenségeinket eltemessük, s melyen vagy a magyar név szégyenoszlopa álland, ilyen felírással: így bünteti Isten a gyávaságot, vagy álland a szabadság örökzöld fája, melynek lombjai közül Isten szava szóland, mint szólott Mózeshez az égő csipkebokorból: A hely melyen állasz, szent, igy jutalmazom a bátorságot: szabadság, dicsőség, jólét és boldogság a magyarnak! Elragadtatásomban megcsókoltam a csodálatos szavakat és szinte önkívületbe esve rebegtem: - Nem, nem szégyenoszlop! A szabadság örökzöld fája fog ezen a földön kivirulni! Fel, fel, s fegyverre! Velünk van Isten és az igazság! Ébren a magyar! Másnap reggel elhagytam a kórházat és visszamentem a táborba." Ma, az ezredforduló táján, a 21. század elején él-e még valami az emberekben ebből a lelkesedésből? Mit őriznek Kossuth Lajosról, a róla vagy a szabadságharchoz kapcsolódó dalokból. Meg kell vallanunk: meglehetősen elfakultak már ezek a szájhagyományozás útján őrzött, életben tartott emlékek. Inkább az iskolában tanultak, egy-egy március 15-i vagy október 6-i műsorra való készülődés alkalmával elsajátítottak 380