Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK iskolai eredetű műballada is színesíti repertoárját, melyet végig el tud mondani. 11. Népszokások költészete (1, dallammal ismert 7) Összesen: 8 L. K. a jeles napok közül, önéletrajzában a karácsonyt, az újévet, a farsangot és a húsvétot említi. Ezekben a fejezetekben inkább a szokás leírásával (pásztorok köszöntő szokása, gyerekbál, húsvéti tojásgurítás) és nem konkrét rítusszöveggel találkozhatunk. Olvashatunk arról, hogy 5 éves korában 1927-ben Ménfőn minden háznál volt karácsonyfa - volt ahol a plafonról lógott le, volt ahol a földön állt -, amit a „Jézuska hozott". írásából kiderül az is, hogy felnőtt korában a kocsmában zenés farsangi bálokat rendeztek. Az átmeneti rítusok közül a lakodalomkor szokásos „kovácsok puskaporral való durrogtatását" eleveníti fel. Gyiróton még járt „karácsonyi éneket énekelni", de ezeket már elfelejtette. Emlékszik azonban egy német újévköszöntőre, melyet szintén Bakonygyiróton tanult meg. Gyerekkorában mendikált és betlehemezett Ménfőn. A lányok pünkösdöltek, ennek néhány dallamára emlékszik, de a szöveget nem tanulta meg, mert „A pünkösdölőket a fiúk kicsúfolták." Egy névnapköszöntő éneket tud, de azt is dallam nélkül. 12. Gyermekjátékok (gyermekkor költészete 13, népi játékok, játékszerek 34) Összesen: 47 L. K. gyermekkorhoz fűződő tudását két részre lehet osztani: a gyermekkor költészetére és a tárgyi gyermekjátékokra. A gyermekfolklór köréből - eredet szempontjából - L. K. inkább a gyermekek által átvett, illetve körükben keletkezett alkotásokat ismeri. Nem véletlen, hiszen az első csoportba tartozó játékok inkább a másik nemhez kötődnek (például az altatók, dajkarímek). Mondókát, dajkarímet, kiszámólót dallam nélkül 8-at tud felidézni. A dallammal ismerteket a daloknál már említettem. Öt állatnak ismeri a hívó- és űző szavát. Gazdagnak mondható L. K. tárgyi gyermekjáték ismerete. Harmincnégy játékot elevenít fel emlékeiből, melyek többsége írásos visszaemlékezésében is szerepel. A leírások nem is a játék menetét, hanem a hozzá tapadó emlékeket elevenítik fel. Szerepel közöttük népi sportjáték: „Bakugrás", „Kiskiütős", „Pilickézés"', „Sótörés", gyerekjátékszer-készítés: „Fűzfasíp"', „Krumplipergő", „Tolóka", „Töklámpás", labdajáték: „Ipi-apacs", sőt még gyerekcsínynek minősülő játék is: „Görög tűz", „Vércsefészekrablás". A szokásokhoz kapcsolódó játékra is van példa: „Tojásdobálás". Több játékszert készített gyermekeinek, illetve unokáinak is. Például „Krumplipergő"'-t, „Krumlipuskát"-t. 320