Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A repertoár bemutatása, a különböző műfajok szövegelemzése, arányainak vizsgálata L. K. repertoárjának nagy részét azok a folklór alkotások teszik ki, melyeket ő hozott létre, illetve valamilyen módon kötődnek életéhez, életútjához, környezetéhez. Igaz történetek beszélnek a gyerekkori csínytevésekről „Isten verése", „A prépost kutyájának feltámadása"', „Macskairtás", „A rénye készítés". Több anekdota, dal kapcsolódik iparhoz, mesterséghez, pl.: Három szabó legények... kezdetű mesterség csúfoló, mészárosságról, kocsmárosról szóló trufák, anekdoták és csúfoló dalok: „Azután jönnek a mészárosok, azok a mészárosok... ". L. K. egyik legkedvesebb nótája: „Szánt a babám recece... " kezdetű dal, melynek utolsó sorát mindig, így énekelte: „Minden lánynak recece, pacalos a babája." Saját szakmáját, szakmai kompetenciáját mutatja be „Az erős barát"-ró\ szóló igaz történet, és „A bandzsa mészáros"-ról szóló anekdota. Az sem véletlen, hogy L. K. ismeri a ménfői és csanaki kocsmafeliratokat, de néhányat tud más faluból is. A kocsma, mint helyszín szerepel „A cifra fizetése", „A dicsekvő gazda", „A háromszáz éves holló", „A köpőcsésze"', „A kétféle köszönés", „A sör java", „Az ebihalas bor", „"Az új kocsmáros megverése", „"Pista kontója" című történetekben. A legtöbb folklór alkotást is itt sajátította el. Szakmájához kapcsolódó helyszínnel, a vágóhíddal is gyakran találkozunk: „A pösze kisgyerek". Győrben, illetve Újvárosban játszódik két történet: „A kioktatás" és „Ebéd tikból". Szabadhegy neve szerepel Győr város csúfolójában, tüzérnótáiban. Mint tudjuk, itt képezték ki tüzérnek. Dalszövegeiben gyakran megjelenik a szülőfalu nevének említése is, például: „Kinek nincsen szeretője, babája, Menjen ki a győrcsanaki pályára", vagy „Szánt a babám recece, csireg, csörög a járom, Szánt a babám a ménfői határba. " L. K. folklór epikus szövegeiben a szereplők többnyire élő, a faluban ismert emberek. A történetek egy részében saját maga, illetve családtagjai a főszereplők: „A dicsekvő gazda", „A háromféle bor", „Az ebihalas bor", "„Az új kocsmáros megverése", „Háztűznéző". Ezek a történetek megélt eseményeken alapulnak, s többségében a családtagok és jómaga leleményességét, életrevalóságát hangsúlyozzák. Kedvelt alakja, a szomszéd, Pusztai István és a falu orvosa, Torda István, akivel gyakran mulatott együtt. Az orvos barát véleményét tükrözi a „Szüreti egészség" igaz történet. Mivel L. K.-nak szomszédja, barátja cipész, róla, illetve a vele megtörtént eseményekről szólnak a „Pusztai Pista" című történetek. Tudjuk, hogy a tréfás történetek gyakori szereplője a mesterember, a furfangos mesterlegény figurája. L. K. repertoárjában is gyakran előfordul. Van vicces története a falu kőműveséről: „A rímelgető Istók I-IIL", szabójáról: „Szabó I-III.", 311