Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Perger Gyula: Egy győri mézesbábosmester műhelyének hagyatéki leltára 1721-ből

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 46 Sujtás. Vékony, lapos zsinórokkal kivarrt anyag. Czuczor V. 919. 47 pusta ezüst gallan, egyszerű ezüst gallan. A gallan, gallon, galon alakban [tulajdonképpen galand]. Itt a vállat díszítő szegély. TESZ. 1.1017.; OSZ. 291. Borte szalagszövéssel, vagy fonatolással előállított - olykor fémszálas - paszomány. Endrei 1989. 224. 48 Stuczl, stucli Az alkart és a kezet védő meleg - sokszor prémes - ruhadarab, muff. TESZ. III. 608. 49 Fierhang, függöny. A német Vorhang (függöny, kárpit)-ból. Nyelvjárásban máig használatos szó. 50 almariomocska, szekrényke. Vö. Domonkos 1991. 719. 51 sraf, srafatlan. Csavart, csavaros. Czuczor V. 909. 52 "Ezen megszűrt sárga viaszt, így is sokféle képpen használják; de közönségesen megfejérítik a következő módon: nagy és széles fa karikájok vagyon a' fejéri tőknek melly félignyire, jeges vízben forog, felülről pedig egy felmelegített réz edénynek apró likatskáin az olvasztott viasz reá tsorog; ezen karika forgattatván, a' viaszt a lapos pántlika formákbana' vízre kiönti, mellyeket, vászonnal beborított, ahoz készült álláson, vagy lészákon, legtisztább helyen a' napfényre kiteregetnek, nagy melegen tiszta vízzel meghintik, vagy béárnyékozzák, és gyakran megforgattyák. Egynéhány hetek múlva, a' kívülről megfehéredett viasz pántlikákat, újra beolvasszák, és az előbbeni módon, ugyanazon formákban öntvén, hasonlóképpen fejérítok mint addig, míglen végképpen megfejérednek; Ezen tökéletesen kifejéredett viaszát gyenge melegen megolvasztván, formákba öntik, és elárulják." Gergelyffy 1809.49. 53 Siffli, mézesbáb. 54 Borosta, boroszta. Többnyire disznósörtéből készült kefe. 55 mar ez, márc: mézes vízből erjesztett mézsör. "Méh-ser főzésére legjobb üdő a kánikula: felelegyítik és hígítyák a' mézet, három vagy éppen nyóltz annyi vízzel (a' mint erősebbet, vagy gyengébbet akarnak főzni) és lassú, füstnélkül való tűznél, az habját szorgalmatosan leszedvén, mind addig főzik, míglen tisztulni kezd, akkor meghűtvén, hordóba töltik, két, három ujnyi ürességet hagyván, szegfűt, vagy másféle fűszereket, zatskóba várván, beléeresztik, hogy együtt éhdvén, kevesebb ízt adgyon a' méhsernek; 8. vagy több napok múlva megtsendesedvén a' pesgése, más hordóba által szűrik, és jól bészádalván, legalább három hónapokig (minél tovább, annál jobb) érlelik." Gergelyffy 1809.47-48. 56 nyűstös. Kártolt fonalból készült szövött anyag. Czuczor IV. 996. 57 tungh, tong, tung, átalag Kisebb hordó megjelölésére használt - még a 19. században is élt - tájnyelvi szó. Az átalag mint űrmérték a 18. század elején 90 pozsonyi icce, vagyis 75,54 liter volt. Bogdán 1991.155-156. 58 Szapu sajtár. Mosáshoz szapuláshoz használt, többnyire dongás edény. Czuczor V. 1058-1059. 59 Szövetnyeg, szövétnek. Viasszal vagy szurokkal bevont kenderkötél vagy szövet, tulajdonképpen fáklya. A régi magyar nyelvben a gyertyát is jelentette. Czuczor V 1461. 60 szacskoban törők bors, török paprika vagyis paprika. Czuczor VI. 437. 61 aba. Durva bolyhozott, kallózott gyapjú - posztó. A 17. századtól általában csak a silányabb minőségű fehér posztót jelölték ezzel a névvel. TESZ. 1.88. Endrei 1989.216. 62 Tulajdonképpen sonka. 63 Lapiczka. Kicsi lapátforma, laposfejű nyeles eszköz. Ilyen a kovászkeverő fa vagy a mosófa is. Czuczor III. 1292. 64 A pénz "csengetésére" vizsgálatára is szolgáló, "olvasó", vagyis számoló [kő]lap. 65 porhálo. A földet porhanyóvá tevő. Czuczor V 307. 66 A mézesbáb (cukorral, fűszerrel, vízzel való) megszórására szolgáló szita. 235