Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 21 A 34 éves (III.) Mihállyal, a 32 éves Ferenccel (Nagy 1865,174 szerint születési és halálozási dátuma: 1780-1836) a 11 éves Károllyal, a 8 éves Adolffal, a 6 éves Héderrel, az 1 esztendős Antóniával és a féléves Máriával (Thesaurus: Conscripció 1813,1). Az 1789-ben született Karolina (Matricula 1773,136) ekkor már gróf Khuen Antal felesége volt (Nagy 1865,174). 22 A kert építésének dátuma vitatott. Zádor Anna, Korabinszkyt idézve 1786 körülire teszi (Zádor 1988,153). Gala vies szerint 1792-ben kezdte el Petri, tekintettel arra, hogy egy évvel korábban érkezett Bécsbe (Galavics 1999, 63). Az 1773-ban elkezdett hédervári anyakönyvben 1816-nál a következő bejegyzés olvasható: "NB. Hoc 1816 ... Hoc anno reparatur in meliorem formám hortus anglicanus, qui anno 1788 plantatus est" (Matricula 1773, 249). Ez is azt erősíti, hogy a kert átalakítása már a 80-as évek második felében is zajlott s Petri e munkába kapcsolódott be, új, a legmodernebb elveknek megfelelő egységes koncepciót dolgozva ki. Figyelemre méltó adat, hogy 1816-ben "jobb formára" javították a parkot. 1800-ból ismerjük a kertészek neveit is: Rhemer József és Fabriczius András (Matricula 1773,268). Ezt megelőzően 1813-ban a zseli-zátonyi régi Duna-ágból csatornát vezettek át az angolkerten és a városon, amelyen a gróf (II.) Mihály és a város közös költségén állandó, az ifjabb Viczay Paulai-Ferenc gróf tervezte hidat emeltek (Protocollum 134: "seá haec potissime opera et industria Illmi Dni Juvenis Comitis Francisci de Paula Vitzay"). 23 A mezőváros szakrális életéről lásd Barokk-kori vallásos élet Hédervárott c. dolgozatunkat, amely elhangzott a VI. Népi vallásosság a Kárpát-medencében c. konferencián, 2002-ben, Pápán (megjelenés alatt). 24 A plébánosok folyamatosan vezetett névsora a Matricula 1773 első oldalain található. 25 Az összeírás a Histori Domusnak nevezett leveleskönyvben maradt fenn: Pro Lexico Sacro Regni Hungáriáé Historica Descriptio Ecclaesiae Parochialis Oppidi Hederváriensis Anno 1798. die 26a Juny facta. 26 CV 1561,140: "Item in Hederinvara carent Plebano a multis annis, et tenent Ecclam pro stabulo, cum sit dominus eorum omnino luteranus et bona Ecclepro se usurpavit". 27 CV 1634, 20: "est quidem in isto pago ec templum aliud sed dirutum". 28 Héderváry Katalin lelki igényességét jelzi, hogy 1681-es hagyatéki leltárában feltűnően sok könyvet vettek lajstromba: egyszer egy ájtatos kö-nyvet, majd egy "vöres ládában levő könyvek No 46. ki apró, ki nagyobb" (Radvánszky 1879 III, 364, 365). 29 Az oltár Várkápolnából való származását a Matricula 1773,12:1784. május 23-i bejegyzése említi. Ezt megerősíti, hogy az 1780-as vizitáció szerint a felszentelést tisztelendő Révay Pál báró végezte el, aki - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - több hasonló feladatot is teljesített Hédervárott az 1760 körüli esztendőkben. 30 CV 1780,8: "superius verő Thronus aeque bene inauratus". 31 A tudós vizitátorok felismerték a szentély középkori eredetét, ezért is rögzítették a jegyzőkönyvben némi csodálkozással, hogy a régi templomokban szokásos szentségtartó fülke itt hiányzik. 32 CV 1780,8: "navis ecclesiae ... est tabulata". 33 Matricula 1773, 12: 1784. május 23-i bejegyzése szerint a főoltár 1779-ben átvitték az újonnan épült lipoldi (lipóti) templomba s onnan került azután Lózsra. Ennek ellentmond a már idézett 1780-as vizitáció, amely még a Boldogasszony templomban írta le a Máriaoltárt: az átszállításnak mindenképp ez után kellett történnie. 34 Protocollum 92 szerint 1808-ban, CV 1812 szerint mindez 1810-ben történt. 35 A Boldogasszony templomot 1824-ben restaurálták ismét s ekkor kapott oltárt is, amelyet egy másik, Viczay birtokon álló s granáriummá átalakított kápolnából hoztak át (Protocollum 92). A század végén Khuen Héderváry Károly megbízásából neogótizálták. Műemléki helyreállítására 1989-1994 között került sor (László-Jámbor 1995,33-36). 166