Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK jezsuiták kultuszterjesztő tevékenysége ennél szélesebb körű volt: hatásukra jelentek meg az új, ellenreformációs szentek Hédervárott. így mindenekelőtt Szent Rozália és a többi pestisszent (Sebestyén, Rókus). Ugyancsak a jezsuiták adtak új lendületet a magyar szentek kultuszának is (István, Imre, László, Erzsébet, Márton). A magyar szentkirályok tisztelete egyébként a XVII. század végétől folyamatosan kimutatható Hédervárott: a Halottak Kápolnájának freskóján túl a plébániatemplom főoltárszobrai a XVIII. század elejétől Szent Istvánt és Lászlót elevenítették meg; a Boldogasszony templomban pedig Szent Imre oltár állt. A Jézus Társaság hatása még közvetlenebbül mutatkozik meg a rendi szentek, Loyola Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc oltáron felállított szobraiban (Héderváry Katalin: Boldogasszony templom főoltára; Szent Mihály templom Padovai Szent Antal mellékoltára). A jezsuiták törekvéseinek jelenlétét a győri rendház közelsége s az ottani atyák kiterjedt kultuszszervező tevékenysége már önmagában is kielégítően magyarázná, ám ennél egy lépéssel tovább is mehetünk. Fentebb már láthattuk, hogy a Héderváryak közvetlen kapcsolatban álltak a Jézus Társasággal s ez a Viczayak idején sem változott: a család tagjai - mint láttuk - a XVII. század utolsó harmadában és a következő század elején a rend győri gimnáziumában tanultak, ahol megismerhették e szentek kultuszát, amelyet azután hazatérve maguk is szorgalmazhattak. Az ellenreformációs vallásosság hédervári megteremtésében és az újszerű kultuszformák meghonosításában jelentős tevékenységet fejtett ki Viczay Terézia is. Személyéhez köthető a Krisztus Sebeiről - később Szenvedéséről - nevezett társulat illetve a Halottak Kápolnája és az ottani Szentháromság oltár alapítása. A kettő szorosan összefüggött, hisz a confraternitás fő feladata a halott lelkekért való könyörgés volt, az oltáron pedig a purgatórium festett képe kapott helyet. Viczay Terézt a társulat felállítására bizonyára megintcsak a jezsuiták biztatták: a rend lelkiségében, a hívők erényes életre való nevelésében meghatározó szerepet játszott a Megváltó szenvedéseinek minduntalan való felidézése. E cél szolgálatában az atyák lelki irányításával vallásos testvérületeket is létrehoztak: a Halálra vált Krisztus kongregációja Győrött már 1656-ban bizonyosan működött (Horváth 2000, 88). Viczay Teréz számára is ez jelenthette a mintát. E kapcsolatra utal, hogy a bárónő állta a költségeit Taxonyi János SJ (1677-1746) 1718-ban Nagyszombatban kiadott Purgatórium-beli lelkeknekállapottyuk... c. művének (Szinnyei 1909,1361-62). A könyv kiadásának idején Taxonyi Győrött működött: 1717-ben majd 171819-ben a jezsuita gimnázium igazgatója volt (Acsay 1901,50). A hédervári társulat működési szabályait egy 1700-ban Nagyszombatban megjelent magyar nyelvű könyv tartalmazta (CV 1731, 23; CV 1780, 10): a leírás 163