Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A szentély igazi theatrum sacrumként jelenik meg: a színpadra állított oltár a diadalívre felfüggesztett és széthúzott sárga függöny mögött relevációként hat. Az apszis félkupoláját rozettával ékes kazetták tagolják. Legfelül feliratos kartus, amely Máriát - szintén a loretói litániát idézve szószólónknak nevezi: AD VOC ATA NOSTRA. A sekrestye szintén festett dekorációt kapott: mennyezetén puttók repkednek, a falakat rokokó ornamentika díszíti. A Várkápolna dekorációs rendszerének legkarakterisztikusabb vonása az illuzionizmusra való erőteljes törekvés, amely a festett építészeti elemek dominanciájában nyilvánul meg. A mennyezet tisztán architektonikus festése az 1760-as évek második felében azonban már konzervatív megoldásnak számít, bár nem egyedülálló a kortárs emlékanyagban. A kizárólag látszatarchitektúrát alkalmazó mennyezetdekorációs technikát Ch. Tausch és A. Galli-Bibiena honosította meg s az utóbbinak a pozsonyi trinitárius templomban festett kupolája (1744-45) még évtizedekkel később is visszhangra lelt. Ahédervári Várkápolna boltozatának közepére helyezett látszatkupola is ennek távoli leszármazottja. A fiókos dongaboltozat illuzionisztikus megjelenítéséhez a mintát a győri jezsuita templom P. Tróger készítette mennyezetdekorációja (1747) szolgáltatta. A hajót itt valódi fiókos boltozat fedi, amelynek fiókjait Tróger a festett architektúrába is belekomponálta. Felületüket dekoratív mustrával töltötte ki, a bemetsződés csúcsára pedig volutából s kagylóból szerkesztett motívumot helyezett. E rendszert a hédervári festő is követte. A freskók mestere képzett, bár kissé bizonytalan tudású festőként áll előttünk. Ezzel magyarázható, hogy a tökéletes illúzióhoz nélkülözhetetlen perspektivikus szerkesztésben is nemegyszer hibát vétett. A tisztán architektonikus diszítőrendszert a 60-as évek tendenciáinak megfelelően a rokokó dekorativitásának jegyében próbálta meg korszerűsíteni. Aboltozat felületére az építészeti tagolástól idegen, aszimetrikus rocaille motívumokkal ékesített mezőket komponált s hozzá színes virágfüzéreket. Az oldalfalakat tagoló pilaszterek volutás-kagylós-levéldíszes lábazataik s fejezeteik révén ornamentális ékítményekké stilizálódnak. A figurális részletek alárendelt szerepet játszanak csupán, színezésük révén is belesimulnak a dekorációba. 2.2.2. Peregrinus-kápolna A középkori szervita szerzetes, Peregrinus - miután üszkösödő lába csodás módon hirtelen meggyógyult - a lábfájósok patrónusa lett. Kultusza 1726-os szenttéavatása után virágzott ki igazán, amelyben döntő szerepet játszottak a szerviták. Magyarországi tisztelete meglehetősen szerény keretek között mozgott, Bálint Sándor alig egy tucatnyi emléket 148