Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK már csak a század végéről rendelkezünk: 1796. május 26-án részint özvegy Tóth Imréné Csobőr Katalin kegyes hagyományából, részint mások kegyes segítségével két, vörös és fehér zászlót készíttettek. Az egyiken Szent Imre és Szent Katalin, a másikon Szent Vendel és Szent Flórián képmása kapott helyet (ProtocoUum 136). A nagypénteki szertartásokban játszott szerepet a festett, deszkából való Szentsír, amelyet a hozzá való tíz üveglámpával Lévay plébános készíttetett (CV 1697, 7-8). A Szentsírról a későbbiekben is évről-évre hallunk a pénztárkönyvnek köszönhetően (ProtocoUum: Erogatio), mivel a húsvéti ünnepek idején rendszeresen javítgatták: néha csak tisztították (1746. március), máskor ovális üvegablakot csináltattak rá (1749. április), illetve "kiíratták" a képíróval (1771. március: 22 ft). Bizonyára ugyanehhez az együtteshez tartozott két nagyméretű szobor, melyek a feszületet illetve Mária Magdolnát ábrázolták 8f (CV 1714, 57). 2.2. Különálló kápolnák A Boldogasszony és a Szent Mihály templomokhoz kapcsolódó kápolnák mellett Hédervárott még két önálló kápolna is állt. A Várkápolna az urasági kastély épületében kapott helyet, míg a Szent Peregrinus tiszteletére emelt kápolna a település végén, a Zselire vezető út mentén épült fel. Mindkettő alapítása a földesúri családhoz köthető. 2.2.1. Várkápolna A ma is látható várkastélyt az 1534-ben lerombolt középkori castellum helyén építették fel a Héderváryak: a munkálatok 1578-ban fejeződtek be. A négyszög alaprajzú, belsőudvaros épületegyüttest a következő századokban folyamatosan átformálták s bővítették mindenkori urai (László 1991, 8-10). Ez érvényes a kápolnára is, amelynek ősét bizonyára már a várkastély építésekor kialakították. Mindenesetre 1731-ben úgy tartották, hogy egy évszázaddal korábban alapították (CV 1731, 23): e dátum nyilván nem annyira a kápolna építésére, hanem sokkal inkább a katolikusok általi használatbavételére utal. Viczay (II.) Ádám idején, a XVII. század végén a kápolna boltozott, sekrestyével bővített épületrész volt: az épületegyüttesen belüli elhelyezkedését azonban nem ismerjük. Berendezését egyetlen oltár alkotta, amelynek vászonra festett képét különböző figurák ékesítették s amelyen két fa gyertyatartó s egy fa feszület állt. A kápolna működését azonban nagyban akadályozta, hogy megoldatlan volt a misézés rendje: káplán ekkor még nem lévén, a plébánosnak kellett volna az istentiszteletet celebrálnia, ám erre a földesúr nem kötelezhette, ráadásul plébániai teendői miatt - amelynek elhanyagolása 145
