Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A Halottak Kápolnája a XVIII. század végére elveszítette funkcióját s létjogosultságát: 1780-at megelőzően összedőlt az oltára, amelyet már nem is újítottak meg (CV 1780,2). Magát az épületet pedig - mint említettük a templom 1786-os átépítésekor bontották el. 2.1.3. Templomi felszerelések A vizitációs jegyzőkönyvek közül számos több-kevesebb részletességgel beszámol a plébánia felszereléséről, kegytárgyairól s drágaságairól. Ezeket 1697-ben két ládában őrizték, amelyek ugyan lakattal zárhatók lettek volna, ám a kulcsaik már hiányoztak (CV 1697, 8). 1714-ben a Halottak Kápolnájában és a sekrestyében vették fel lajstromukat (CV 1714, 58), később pedig a sekrestyében elhelyezett nagy szekrényben tárolták őket (CV 1780,3). A plébánia újbóli megszervezésekor a templomot a kegyúr Héderváry család látta el a legszükségesebb felszereléssel, az oltárhoz való textileken kívül egy ezüst kehellyel s a hozzávaló paténával (CV 1634,19). A kezdetek szerénységét azonban hamarosan pazar gazdagság váltotta fel. A plébánia a század végére már 3 aranyozott ezüst kehellyel s a hozzávaló szintén aranyozott ezüst paténákkal rendelkezett, amelyek közül a drágakövekkel ékesített legnagyobbat Héderváry István s neje, Esterházy Erzsébet adományozta az egyháznak. E darab a XVII. század 30-40-es éveiben készülhetett, miként a két aranyozott ezüst kancsócska (urceoli) is a hozzávaló paténával, amelyek szintén a Héderváry-Esterházy házaspár kegyességéről tanúskodtak. Ez utóbbiból még volt két pár, amelyekről Lévay plébános gondoskodott: az egyik garnitúra ezüstből, a másik ónból készült. Mindezen kívül volt egy aranyozott ezüst cibórium hasonló anyagú fedővel, amelyet elrongyolódott zsákban (vesticula lacera) tartottak; egy vörös erszénybe való, ezüst, belül aranyozott ostya tar tó; egy Héderváry Katalin adományozta ezüst lámpa - egy másik darab bádogból (ex lamina) való volt -; két monstrancia, amelyből az egyik kerek alakú s törött volt, a másik viszont aranyozott ezüstből készült drágakövekkel kirakottan s Patatich Mátyásné Falussy Krisztina adományozta (CV 1697,7). Bizonyára ez volt az, amelyet más alkalommal elegáns virágokkal körberakottként jellemeztek. Az ív alakú tömjénező (Thuribulum arcúm) a hozzávaló navikulával bádogból készült s újabban, azaz 1697-et közvetlenül megelőzően került beszerzésre. Keresztből többet is összeszámláltak: a nagy ezüst kereszt már eltörött, de volt egy hasonló anyagú kisebb, egy elefántcsontból faragott illetve 4 db fából készült is (CV 1697, 7). E tárgyegyüttes a későbbi évszázadok során sem változott lényegesen, még 1812-ben is ezek szerepeltek a listán (CV 1812). 1714-re csupán a törött 143