Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - M. Egry Ildikó: Középső bronzkor végi nép települése a Kóny-Barbacsi tóparton

ARRABONA4Ű.2002. TANULMÁNYOK egymással szemközti oldalon két lyukkal átszúrt oldalú tálka pontos megfelelői nagy számban kerültek elő a késő-magyarádi településeken (TOCÍK 1964. Taf. 47/3, Taf. 84/7; TOCÍK 1978.176/12; 160/3). Lelőhelyünk nem bővelkedett fémleletekben, objektumból mindössze egy bronzpityke, a humuszolás és bontások során rendszeresen végzett fémkereső készülékes kutatásokkal pedig egy gömbös fejű bronztű és egy bronzsarló került elő (12. kép 2-3) mindegyik a halomsíros időszak ismert típusa. Összefoglalás A Kóny - Barbacsi tó partján végzett feltárás során egy középső bronzkor végi falu részlete került napvilágra. A viszonylag nagy felületű, de a teljes telep méretéhez képest "töredék" ásatás alapján (valamint figyelembe véve, hogy a teljes kerámia leletanyag restaurálására még nem került sor) a következő megállapításokat tehetjük. A megtelepedés kezdetét a közép duna-vidéki halomsíros nép nyomása elől ÉNy-Dunántúl felé húzódó késő magyarádi (Dolny Peter fázis) népesség egyik csoportjával hozhatjuk összefüggésbe. A feltárt objektumok közül a legkorábbi réteghez tartozók (251, 267 objektumok) tartalmazták azokat a kerámia leleteket, melyek erősen őrzik a hagyományos magyarádi formákat és szorosan kapcsolódnak a koszideri periódus DNy-szlovákiai, valamint a közelmúltban feltárt D-dunántúli telepek leleteihez (TOCÍK 1978-1981, BENKOVSKY - PIVOVAROVÁ 1976, HORVÁTH 1994, SIMON HORVÁTH 1998 -1999.). Az épületek megújítása és a korábbi, omladékkal betöltődött tároló gödrök felett új házak építése azt mutatja, hogy a település hosszabb időn keresztül, folyamatosan fejlődött. A kiváló földrajzi adottságú helyre a Ny-i területekről újabb letelepülők is érkezhettek, magukkal hozva a kárpáti halomsíros kultúra kerámiájának készítésében megjelenő stílusváltozásokat. A későbbi építmények leletanyagában már ezeket a nagy mennyiségben előállított, telep- és sírkerámiának egyaránt gyakori típusokat találtuk meg (241, 380. obj.). Később sor kerülhetett a falu vízjárásokkal nem védett északi részének árokkal, sánccal való bekerítésére is (355. obj.). A feltárt településrészlet életében feltételezett történeti változások több ponton találkoznak a Re BB1-BB2 időszakban, a késő magyarádi (Dolny Peter fázis) és kora halomsíros népcsoportoknak már az eddigi kutatásokban is valószínűsített többhullámú Ny-dunántúli beköltözésével (legutóbb VÉKONY 1988, KOVÁCS 1994, ILON 1998-99, 257-258.). Mivel a terepbejárások alapján a bronzkori falu kiterjedése 1,5-2 hektárra tehető, a későbbiek során ezen a lelőhelyen nemcsak a leletmentés adta le13