Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Bóna István: Befejező ásatás a bezenyei langobard temetőben (1964)

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK mersdorf 1955,102,140, Böhner 1958,50-51, Neuffer -Müller - Áment 1973, 40-41, Koch 1977,152) Gyanta Az "urnagyanta" (Urnenharz) ritka a pannóniai langobardok körében (Várpalota 18. és 34. sír, Bóna 1956, XXIX. t. 7, XXXIV. t. 6, TamásiCsikólegelő 30. és 32. sír, közöletlenek), a kivétel éppen Bezenye, ahol már korábban is előkerült (22. sír, Bóna 1956, XLV t. 6), az utolsó tíz sírból is újabb két alkalommal (71 és 76. sír 2. kép I. t. 14). A gyanta- és szurokdaraboknak természetesen nincs közük a halotthamvasztáshoz vagy az urnába való temetéshez, lévén a női szépségápolás eszközei, amelyeket úgy tűnik - Bezenyén gyakrabban használtak, mint más langobard közösségekben. A többi lelettel bezenyei viszonylatban nem érdemes foglalkozni, a fenti elemzésekkel az 1964. évi ásatások máris "túlértékeltek". Néhány általános jellegű észrevétel Mivel 1964-ben 10 sírból (sőt kilencből, ha a 68. sírt nem számítjuk biztos temetkezésnek) 8-ban került elő valamiféle sírmelléklet, eleve megkérdőjelezhető Sőtér megbízhatósága, aki sírleírásaiban 67 temetkezésből 32-t minden melléklet nélkülinek jelez. Nagyon valószínű, hogy a kisebb, töredékes vastárgyakat, rozsdadarabokat figyelmen kívül hagyta. Sírrablókról sem tud, csak rossz állapotú csontvázakról vagy szegényes temetkezésről. Szűkszavú leírásaiból csak az 1. sírnál (madárfibulából kihullott piros üveglemezkék) és a 4. sír esetében (koponyatöredék) lehet korabeli sírrablásra következtetni. Az 1964. évi ásatás A. sírjának sírföldjében (vagyis Sőtér 14. sírjában) jól megfigyelhető volt a rablóbeásás nyoma, olyasvalami, amelyre Sőtér korában még nem figyeltek. Hat további sír, amelyből csak vaskést, vascsatot, vastöredéket, állatcsontot, egy szem gyöngyöt, netán "bronzfibula-pár gombjai"-t említ, nagy valószínűséggel a raboltak közé tartozott. Felettébb valószínű, hogy rabolt volt a csupán "sírbögrét" tartalmazó négy sír is, de a vas fegyveres sírok többsége is és így tovább - rabolatlan temetkezés nem sok lehetett a bezenyei temetőben (8,11,17,20,45. sír). Vagyis a bezenyei temető éppen olyan volt, mint a szentendrei vagy a schwechati temető: csak néhány igen késői temetkezés volt érintetlen, színarany azonban ezekben sem volt! A bezenyei temető - már az 1964. évi ásatás idején tudtuk - a római limesúthoz kapcsolódott. Az út menti 4. számú római őrtorony közelében létesítették a "Rózsakertet". A környéken megszálló langobardok errefelé nyilván éppúgy igyekeztek "belakni" a még álló római épületeket, amint az a limes-mentében másfelé is megfigyelhető. Nem volt olyan jelentős római Hinterland-juk, mint a schwechati langobardoknak Ala Nova cas200