Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - M. Egry Ildikó: Beszámoló a Győr–Marcalváros-bevásárlóközpont területén végzett megelőző régészeti feltárásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Házak A legkorábbi időszak építményeinek nyomait három, egymástól jól elkülönülő részen sikerült megfigyelnünk (2. térkép A, B, C; 3. térkép). A nagyméretű, alapárkos házak tájolása megközelítőleg azonos, ÉNy - DK irányú. A100. objektum (3. térkép A) 8 m x 18 m-es épület, egy kisebb négyzetes apszisos és egy nagyobb, téglalap alakú részből állt, a kettő közötti osztófalon átjáróval. K-i oldalán két bejárat is egyértelműen megfigyelhető volt. A nagyobb helyiség közepén egy nagyméretű oszlop támaszthatta alá a tetőszerkezetet, az oszlopgödör betöltésében kovapattintékot és egy kerámiatöredéket találtunk (4.1.1.). A 125. objektum (3. térkép B) téglalap alakú, egyosztatú ház, ÉNy-i oldalának alapárka az É-i saroknál kissé túl lóg a hosszanti fal árkán. Az objektumot széles, mély árok vágja (1. obj.), emiatt bejáratát nem lehetett pontosítani, az alapárok "megszakadása" esetleg egy D-i bejáratot feltételez. A 75. objektum (3. térkép C) az előző kettőtől 80 m-re, Ny-ra helyezkedik el. Ez az objektum volt a legnehezebben megfigyelhető, mivel az alapárkok betöltése alig volt sötétebb, mint a sárga homokos altalaj. A 7,5 m x 15 m alapterületű, feltehetőleg kétosztatú ház bejárata itt is a K-i oldalon lehetett, hosszanti falai pedig túl nyúltak a rövidebb oldalakon. Központi tartóoszlopnak cölöpgödre itt nem került elő. Valamennyi épület alapárkában bemélyedő oszlopok nyomait figyeltük meg, melyek alapján vesszőfonatos, paticsfalu, nyeregtetős házak lehettek. Belső területükön sem padlósározást, sem tüzelőhelyet nem találtunk. Az általunk feltárt különböző alaprajzú, de szerkezetükben megegyező épületek a javarézkor népeinek jellemző lakóházai voltak. Napjainkra számos lelőhelyről ismerünk hasonlókat, Brancon a Ludanice kultúra lelőhelyén a 75. objektummal megegyező méretűt és alaprajzút tártak fel ( Vladár 1969, Abb. 4 ), míg közvetlen környékünkről LébényBille dombon (Németh 1994, Abb. 10), Mosonszentmiklós-Egyéni földeken (Egry 1993-94), Mosonszentmiklós-Pál major, Börcs-Paphomlok dűlő, Győr-Szabadrét domb M 1 autópályához kapcsolódó feltárásain (Figler 1997,1994,1993) vagy tőlünk délebbre Zalavár-Basaszigeten (Virág 1990, Abb. 3) a Ludanice és a Balatoni kultúra településein a 100. objektum párhuzamai kerültek elő. A későbbi időszakban itt élt kelta bennszülött lakossághoz tartozhatott a feltárási terület Ny-i sarkában egy téglalap alakú (200 cm x 100 cm), földbe mélyített gödörház, rövidebb oldalain 2-2 cölöplyukkal (131. ob59