Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Bemutatjuk a Moson Megyei Műhelyt (Tuba László)

ARRABONA 39. 2001. RECENZIÓK nyugalmazott egyetemi tanár, a szerkesztőség tagjai Csatári Ákos, Major Tamás és Szirányi Péter gimnáziumi tanár és Moldoványi Géza fotós. Érdekes, de semmiképpen nem a legjobb megoldás, hogy az írások öt "rovatba" tagolódnak: a három egyesület és a múzeum mellett 1848 emlékezete címmel található egy-egy rész a kiadványban. 1848-at a 150. évfordulón két szép ünnepi beszéd idézi, majd a történelemtanárok egyesülete mutatkozik be, s az előd Mosony megyei Történelmi és Régészeti Egylet történetéhez közölnek adatokat, bemutatnak egy Burgenland története című tankönyvet és a Magyaróvár környéki agrárgazdálkodás feudális és tőkés korszakát idézik föl a Habsburg uradalom példáján. A harmadik részben a városvédő egyesület mutatkozik be. Ők két írást hoznak: egyik a pannóniai limes környékbeli emlékeiről, a másik az óvári katolikus templomban lévő Habsburg kriptáról szól. A Hansági Múzeum bemutatkozása után a magyaróvári Széchenyi Kör történetéről olvashatunk, s végül a Fotó Egyesület hansági természetfotói zárják a folyóiratszámot. A második szám (1999.1.) szerkesztő bizottsága öt fővel bővült, ketten az egyetemről, egy fő a múzeumból, egy pedig a kulturális központból erősítette, szélesítette az addigi gárdát (dr. Korognai László, dr. Reisinger Péter, Szentkuti Károly, Böröndi Lajos), s a szerkesztő dr. Nagyné Majoros Györgyi nyűg. egyetemi adjunktus lett. Egy újabb bevezető így fogalmazza meg a folyóirat alapvető célját: "...fórumot biztosítson a hajdani Mosón megye területén ma élő és alkotó tanárok, mérnökök, orvosok, tudósok, művészek - társadalmi érdeklődésre is számot tartó - tudományos eredményeinek publikálására." Ebben a számban öt rovat szerint csoportosították az írásokat. Az Évforduló rovat Mosón és Magyaróvár egyesítésének 60. évfordulóját köszönti egy tanulmánnyal, a Közéletben a cigánykérdésről, a Művészetben Gyurkovics Tibor műgyűjtőről és Nyéki Vörös Mátyásról, a Tudományban a mosonmagyaróvári termálvízzel kezelt légzőszervi betegekről, a Szigetköz erdeiről és a gazdaság modernizálásának oroszországi kísérletéről (20. sz. eleje), végül a Nagy elődökben Jummerspach Frigyes magyaróvári építészről olvashatunk. Az 1999. évi 2. számban Ivánfi Ede történészről, a Mosón megyei sajtó történetéről, a terrorizmusról, a mosonmagyaróvári művésztelepről, a Duna elterelésének az élővilágra gyakorolt hatásáról, a magyaróvári felsőoktatás történetéről, a műholdas helymeghatározásról és egy a fiatalok körében végzett vizsgálatról olvashatunk. Végül bemutatkozik a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület. Ha mármost a három szám szerzőit tekintjük, a névsor egyre bővülő és a jövőbeli kapcsolatokra nézve bíztató. A Kossuth Lajos Gimnázium három történelemtanárán kívül két muzeológus, kilenc egyetemi oktató, 535