Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Almási Tibor: A másik Mattis Teutsch (Salamon Nándor)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK különösen Rudolf Steiner antropozófiai gyakorlatai foglalkoztatják, de érdeklődik a teozófia iránt, jógázik, a keleti bölcseleteket tanulmányozza. A keleti "szászok földjén" azonban befogadókészség nyilvánul meg a német szellemi élet tanai iránt is. Ez alól a festő sem kivétel, akinek expresszionizmusa "az alkotó saját életeseményeiből és a kor szellemi mozgalmainak egyéni formában értelmezett eszméiből" táplálkozik. Mattis Teusch "vidéki magányában" csakhamar ráébred: céljai érdekében ki kell lépnie e szűk körből. A kitörés útja Budapest felé vezet, a támaszt pedig Kassák Lajosban és a köré csoportosult aktivistákban leli meg. A MA 1917-es kiállításának - ez "első önálló tárlata is volt egyben" a művésznek! - körülményeit, fogadtatását külön fejezetben részletesen tárgyalja a szerző. Bőségesen emel ki részleteket a kritikákból. A kapcsolat további eredményeiről, az újabb tárlatokról, műveinek reprodukálásáról, nevezetes metszet-mappája születéséről ugyancsak részletesen szól. "Életművének alapvető sajátossága az, hogy fejlődésgörbéje egy jól kitapintható és érzékelhető ciklikusság vonalán halad" - lép tovább a szerző. Mindig az éppen aktuális kérdésekre adandó válaszok mineműsége készteti a technikák, műfajok - "metszetek, festmények, szobrok" - váltogatására vagy egyidejű alkalmazására. Szivacsként szívja magába a hasznosítható, szintetizálható vívmányokat de mindig a maga eszközeivel reagál a kihívásokra. A művészet szocializálásának kísérletéből - a Die Brücke és Die Blaue Reiter nyomdokain - például linó- és fametszeteivel veszi ki részét. Több periódusban eltérő témaköröket feldolgozó sorozatai elvégzik összegzését az előidőknek s megvetik alapjait a visszatérésnek a szobrászathoz, majd a konstruktivizmus felé tájékozódó festészethez. Az évtizednyi időt átfogó munka a hazai műkritika és a nemzetközi galériák közönségének figyelmét egyaránt megragadja, eredményeiben pedig kiállja az összevetést, talán meg is haladja a grafika legjelesebbjeit. Számos könyv, folyóirat - Der Sturm, MA stb. - címlapjára kerültek s közvetve megnyitották az utat Bécs, Berlin kiállítótermei felé. Részben e lapjain ölt testet az "új embertípus", amelynek alapos képi feldolgozása kései periódusainak központi problémájává emelkedik. E terjedelmes fejezetben Almási Tibor több kérdéskör kibontására vállalkozik. A világtörténeti háttér rajzába illesztve nyomon követi Mattis Teutsch metszeteinek tematikai, formai és kompozicionális fejlődését. Absztrakt festészetének sajátosságait, a Kompozíciók és Érzetek sorozatot a steineri tanokkal, Kandinszkij és Klee felismeréseivel veti össze, ismeretelméleti és alkotáslélektani nézőpontból elemzi. Konklúziója pedig egyúttal magyarázatul is szolgál arra, hogy a tér- és formakérdések miként késztették a művészt a szobrászvéső megragadására. 523