Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Horváth Sándor Domonkos–Tuba László: A Győri Ügyvédi Kamara története (Dr. Iványiné der. Ludányi Erika)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK Horváth Sándor Domonkos - Tuba László: A Győri Ügyvédi Kamara története Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara, 2000., 259 o. Az 1874. évi XXXIV. te. 1875. január l-jével lépett hatályba, és hozta létre az ügyvédek szervezett köztestületeit, a területi ügyvédi kamarákat. 2000-ben ennek 125 éves évfordulóját ünnepelték a szakma képviselői - országos rendezvénysorozattal emlékezve meg az eseményről, s ennek kapcsán jelent meg egyebek közt a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara gondozásában a Győri Ügyvédi Kamara történetét - a megalakulásától napjainkig - feldolgozó reprezentatív kiadvány. A mű szerzői könyvtárosok, ami ritkaság a jogi szakmonográfiák történetében. A kiadvány 434 hivatkozásban körülbelül 600 forrásra utal; napjainkhoz közeledvén tölcsérszerűen szűkülő közlékeny seggel. Fellelhető iratanyag híján az első időszakot főként a korabeli sajtó híradásainak felhasználásával dolgozzák fel (Győri Közlöny, Győri Hírlap), majd 1922-től ez kiegészül levéltári forrásokkal is. Az 1945-től kezdődő időszak feldolgozásában már elsősorban a levéltári forrásokra támaszkodnak, beépítve az utóbbi évtizedek irattári anyagát is. Mindezeknek köszönhetően egy rendkívül adatgazdag monográfiát tarthatunk kezünkben, melynek használatát névmutató teszi könnyebbé. (Itt jegyezném meg, hogy a névmutatóban hasznos lett volna az azonos nevű személyeket valamiféle módon, pl. születési év, lakóhely stb. megkülönböztetni.) A történeti részt a végjegyzetek mögé helyezett dokumentumgyűjtemény zárja, amely izgalmas és hiteles illusztrációja a felvázolt históriának. Mellékletben közlik a megyei kamara hatályos alapszabályát és az országos etikai kódexet, majd a Győri Ügyvédi Kamara tagjainak felsorolása következik egy szűk körű adatszolgáltatással. A történeti monográfia első fejezete az 1875 előtti időszakot tekinti át jogtörténeti irodalomra alapozva, helyi előzmények bemutatásával együtt (pl. Királyi Jogakadémia), majd egy rendkívül színes fejezet foglalkozik a kamara létrejöttével és első huszonöt évével. Ezután az első világháború előtti történéseket, majd pedig az azt követő évek (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, Trianon) eseményeit taglalják (az utóbbit bemutató rész hiányossága, hogy alig foglalkozik a "Béke diktátumnak" az ügyvédségre és a kamarára gyakorolt hatásával). A második világháború éveinek rövid bemutatását az "Autonómia elvesztése" c. fejezet követi, melynek megírása különösen figyelemre méltó. 514