Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Ilon Gábor–Farkas Csilla: Késő lengyeli település házai Szombathely határában

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK ILON GÁBOR - FARKAS CSILLA: Késő lengyeli település házai Szombathely határában 2000. augusztus 11-én kezdődtek a város határában a METRO Holding Hungary Kft. áruházának építési munkálatai. A terület a Kőszegre vezető 87. sz. főút és a várost elkerülő körgyűrű találkozásánál, a Gyöngyöspatak egyik teraszán található. Nem kevés bonyodalmat követően augusztus 22-én sikerült a megyei jogú város jegyzőjének egy hónapos időtartamig élő leállító határozatát kikényszerítenünk, s néhány nappal később megkezdhettük a feltárást. Ezt az tette lehetővé, hogy közben a Kulturális Örökség Igazgatósága 3 hónapra ideiglenes védelem alá helyezte a területet. Meglehetősen rossz pénzügyi háttérrel december 22-én fejeztük be a kutatást. Összesen 41140 m átvizsgálását végeztük el, ami közel 100 objektum (1. ábra) különböző minőségű feltárását jelenti. Csak települési jelenségeket konstatáltunk, amelyek szinte teljes köre a lengyeli kultúra késői szakaszába, néhány pedig a kora bronzkorra keltezhető. A gyér késő középkori-újkori jelenlétre csak a szántás szórványleletei és 3 cölöplyuk utalt. Miután a terepi tevékenységet e kézirat leadása előtt három hónappal fejeztük be, nincs módunk sem a tárgyi anyag közlésére, sem a pontos kormeghatározásra. Ugyanakkor az is megjegyzendő: egyikünk sem ennek a kornak specialistája. Látva viszont a települési jelenségek jelentőségét (a házakon kívül pl. körárokszerűség egy szakasza), szeretnénk azt mielőbb a kutatás számára hozzáférhetővé tenni. A terasz enyhén lejt, nemcsak a Gyöngyös-patak, de a város irányába is. Ezen kisebb kiemelkedések - relatív magasságban kb. 30-50 cm - voltak konstatálhatok a feltárás előtt. A település nagy valószínűséggel az építkezéstől É-ra és K-re folytatódik. D-i részét egy a század első felében még működő téglagyár és annak agyagbányája pusztította el. Egy visszatöltött agyagbányagödröt feltárásunk Dk-i szélén meg is találtunk. A talajvízszint hajdan itt elég magas lehetett, ugyanis: 1. az 1960-as években még vizenyős volt a terület. Ezért alagcsövezték, amelynek árkait az ásatás során megtaláltuk. 2. a rézkorban sem lehetett másként, ugyanis a házak alapárkait csak a hajdani vízszintig ásták le, amit a talaj mészkiválásai (alapárok tengerszint feletti magassága, 1. ház: 217,8 - 218 m, 2. ház: 217,2 49