Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK mind az otthon hagyott házaikra vonatkozóan. Ezen vagy más hasonló intézkedés hiányában fennáll a kockázat, hogy a gabona lábon marad és a hadsereg elveszíti az értékes és biztosított élelmiszer ellátását. Köpcsény, 1809. június. 25. De Castres kapitány, geográfus mérnök III. JELENTÉS A RÁBCA KATONAI FELDERÍTÉSÉRŐL

105 A Rábca azon vizek egyesüléséből alakult ki, melyek az Alsó-Ausztriát Stájerországtól elválasztó előhegység keleti lejtőin erednek és délről északra követik a Lajta jobb partját. A fontosabb folyóinak neve Ikva , Répcze, Kis-Rába, a Nagy-Rába mellékfolyói stb. Ezek a keleti irányban a Fertőig elnyúló mocsárban folynak egybe és egyetlen vízfolyásként Rábca néven jutnak el a Rábába és azzal egyesülve a Mosoni-Dunába. A Rábca partjain érezhető annak a mocsárnak a közelsége, ahonnan a folyó előbújik. A part mentén rétjei nem teljesen járhatatlanok, noha azokat igen sok mocsaras árok szabdalja át, melyek vagy régi folyóágynak, vagy más, a vidéken azelőtt ott lévő mocsártól származó rábcai kimosásoknak tűnnek. Mindenütt másutt, ahol ezek az árkok nincsenek, a rét eléggé szilárd, és könnyen megtalálhatók azok a megkerülő csapások, melyek a folyó partjára vezetnek. Gyakran megesik azonban, hogy amikor elérjük a partot, az iszapos és náddal benőtt; másutt pedig a talaj agyaggal és homokkal kevert és elég jó szilárdságú. Általában nagyon ritkán találni egyszerre a két parton tocsogóktól mentes részt és mindkét oldalon szilárd partot. A mostani vízmélység mellett a folyón nem lehet átgázolni, és ez így lesz mindaddig, amíg a Győrnél a lakosság által épített gátak fennmaradnak; csak igen nagy szárazság esetén gázolható át azokon a helyeken, melyeket alább bemutatunk. 107 Miután a mocsár Bősárkány felett teljességgel járhatatlan, e falutól számolhatunk be a Rábca felderítéséről; először ennek folyását részletezzük, majd rámutatunk e folyónak Győr városához, a mocsarakhoz és a Fertőhöz fűződő földrajzi helyzetével kapcsolatos észrevételekre. 458