Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK részén. A tavat és a mocsarat övező valamennyi falut részben lerombolta, általában mindegyik kárt szenvedett; elpusztult sok lakos, és főleg nagy számban az állatok, jólétük fő forrása. Ennek a szörnyű eseménynek az emlékét a szemtanúk legnagyobb része bizonyosan felnagyítja, de azért mégis alkalmas arra, hogy leírja ennek az árvíznek az általános hatásait, mely az ő beszámolójuk alapján egyezést mutat ennek a sík vidéknek topográfiai képével, az árvíz ugyanis elöntött több mint 250 négyzetmérföldnyi felületet, mind a tó, mind a Rábca partjainál és a Duna ezen szakaszának jobb és bal oldalán egészen Pozsonytól Komárom felettig. A hansági mocsár nyáron járhatatlan; a Királytó közelében azonban kellő elővigyázatossággal gyalogosan át lehet kelni rajta. A hosszú nyári forróság idején is jó, ha van ezekhez az átkelésekhez egy, a helyi terepet ismerő vezető, lévén ez a közlekedés mindig veszélyes, mivel az eső után az átkelési pontok gyakran megváltoznak és az utazó ezen óvintézkedés nélkül bizonyosan elvész. 87 1800-ban Esterházy herceg megnyittatott a hansági mocsár hosszában, egy 14.800 öl kiterített hosszúságú lecsapoló csatornát . Ez a munka 6 évig tartott és sokban hozzájárult ahhoz, hogy az onnan begyűjtött széna mennyisége növekedjen és az árvizek hatása csökkenjen. Ez a csatorna 18 láb széles és hat láb mély. A part menti földművesek észlelték, hogy néhány év óta jelentősen csökkent a Fertőben és a mocsárban a víz szintje és reménykednek, hogy egy napon majd menedéket nyújt ez a csatorna a pusztító csapások ellen, melyek annak megépítése előtt évenként két alkalommal szabályos időközökben rombolták falvaikat és pusztították termésüket. Nem is olyan rég volt, hogy az Eszterházi kastélyból Győrbe hajóval el lehetett jutni ezen a csatornán, amely Kapi falu környékén csatlakozik a Rábcába. Ezt a különböző szempontból nagyon előnyös szállítási lehetőséget szakították meg a feltöltődések, melyek úgy tűnik, a csatorna egyes helyeit eltorlaszolják és megnehezítik a hajózást mintegy 3 éve óta, mióta a karbantartást elhanyagolják. A hansági mocsárban nagyszámú szarvasmarhát tenyésztenek. Úgy becsülik, hogy belőlük évente mintegy 300 darabot exportálnak. A csatorna megépítése óta hatalmas mennyiségű szénát gyűjtenek be és ez a széna a kivitel jelentős hányadát teszi ki. A falvak, melyek több helyen is a mocsár szélén helyezkednek el, a mocsárból nyerik szénájukat, ott tenyésztik állataikat, ott vágják tűzifájukat a tél folyamán. Ez a kitermelés rendszerint a ridegebb évszakban történik, amikor is ennek az ingoványos talajnak a megkeményedése lehetővé teszi a szekerekkel történő szállítást, és lehetőséget nyújt arra, hogy hazaszállítsák a nyári melegben levágott szénát, melyet boglyákba rakva ott hagynak januárig, mert ebben az 447