Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK Újsziget és Doborgazi-sziget A Doborgazi-szigetet a Dunának az az ága alakította ki, mely Kiliti falu fölött egy mérfölddel lép ki és 5 mérföldnyi kanyargás után tér vissza a folyóhoz két oldalról, az egyik nem messze a Doborgaznak nevezett tanyától, a másiknak a fő betorkollása Újsziget alatt van. A Doborgazisziget két mérföld hosszú és egy mérföld széles. Tulajdonosa a sziget északi részén lakó magyar nemesember. A szigeten csak széna terem. A négy nyomorúságos, szalmával fedett házból álló Doborgaz tanyának igen kevés művelt földje van. Ennek a szigetnek a felszíne nagyon alacsonyan fekszik és rendszeresen éveként kétszer önti el az ár. E szigettel szemben a Nagy-Dunát homokpadok tarkítják és a Duna szintjéből szinte alig kiemelkedő szigetek, melyeket a legkisebb vízszintemelkedés is eláraszt, és így a folyó sodorvonala a bal partra tevődik át. A Duna ebben a magasságban széles és sokfelé szétoszlik. A szigetet ölelő ág kis víznél több ponton átgázolható. Átlagos szélessége 30 öl. Áramlása lassú az Újsziget alatti Dunába történő betorkollásáig. Újsziget a doborgazinál jelentéktelenebb és ugyanaz a Duna-ág öleli körül. A földje magasabban fekszik és jobban megművelt. Ezen a szigeten elszórtan húsz ház található, ezek kevésbé tűnnek nyomorúságosnak, mint a Doborgazi-szigetiek. Az egész Újsziget a bal parti Vajka földbirtokosának tulajdona. A lakosság itt sikerrel termeli a terület legmagasabb részein a törökbúzát és az áradásoknak kitett területeket legelőként hasznosítja. A szigetet körülölelő Duna-ág 30 öl szélességű; számos helyen átgázolható. A Dunát Újsziget után a Rába torkolatig könnyű megközelíteni és követni; néhány akadálytól eltekintve könnyű megközelíteni Bodaktól Vénekig ; itt, mindig a folyót övező falvak magasságában, sok hajómalom található. £ 47 48 A legtöbb malom Ásvány , Bagis és Vének térségében van. Az első falunál 22, a másodiknál 28, és a harmadiknál 12 malom található, ez utóbbiak Rába torkolatnál. Sok malmot látni a bal parton is, de a jobb partról a számukat nehéz megállapítani, mivel itt a Dunának igen sok rákkal borított - szigete van, melyek majdnem teljesen eltakarják a bal partot. A folyó szélessége rendkívül változó; több helyen találunk 800 ölnyi, és ugyancsak sok ponton 90-100 öl széles folyamszakaszt, azoknak a szigeteknek köszönhetően, melyek a Duna sodorvonalában helyezkednek el. A kiszélesedések egyike az ásványi malmok alatt látható és tart egészen a bal parti alacsony, erdős, homokkal szegélyezett szigetig. Eddig a magasságig könnyen el lehet jutni mindenféle szekérrel. A második kiszélesedési pont az elsőtől egy mérfölddel lejjebb, egy fás és eléggé kiemelkedő sziget mentén található, amelyet úgy tűnik, csak egy 30 öl széles folyóág választ el a másik parttól. Megközelítésük nehéz, fákkal 441