Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években

ARRABONA 39.2001. TANULMÁNYOK érkező effektusok, mégpedig a főként Németországból terjesztett pángermán agitáció hatásai is befolyásolták. A hegemón törekvéseket közvetítő német propaganda jelentősen eltért a - még Burgenlanddal és NyugatMagyarországgal kapcsolatban is —jóval mérsékeltebb ausztrofil gondolatvilágtól. Bécs maga is foglalkozott a határokon túlra került német ajkú kisebbséggel (a harmincas években a Vaterländische Front nevű szervezet keretein belül meg is alakult a Határon Túli Osztrákok Irodája), de ennek során sokkal inkább kidomborodtak a hagyományos osztrák mentalitás unikális jegyei. Ezek a kezdeményezések jobban emlékeztettek az egykori Monarchia közép-európaiságából fakadó kulturális és politikai együttműködése eszmevilágára. A Németországból kiinduló mozgalmak és szerveződések ezzel szemben erőszakos birodalmi-nagyhatalmi nézőpontú törekvések jogos látszatát keltették. A pángermán irányzatok közvetítésében ekkor jelentős szerepet játszott az osztrák székhelyű, de szoros német kapcsolatokkal rendelkező Deutsche Schulverein Südmark (Déltartományi Német Iskolaegylet) elnevezésű organizáció, mely kiadványok megjelentetésével, tudományos ülések szervezésével tartotta ébren a német népiség gondolatát, nem csupán térségünkben, hanem a határnémetség többi területén is. E szervezet gondozásában látott napvilágot Grazban az a sorozat, mely "Schriften des Deutschen Schulvereines Südmark über das Grenz- und Auslanddeutschtums" (A Déltartományi Német Iskolaegylet írásai a határmenti és külföldi németségről) címen egyebek mellett Burgenlandról is összegző tanulmányt közölt. Hasonló formátumú és tartalmú volt az a széria, melyet "Taschenbuch des Grenz- und Auslanddeutschtums" (A határmenti és külföldi németség kézikönyve) sorozatcím alatt a külföldön rekedt németséggel foglalkozó másik csúcsszervezet, a Deutscher Schutzbund (Német Védszövetség, Berlin, 1919) kiadója jelentetett meg valamivel később. A németség helyzetét Elzásztól Latin-Amerikáig figyelemmel kísérő munkák 31. füzete foglalkozott Burgenlanddal és Nyugat-Magyarországgal. Ez utóbbi írás 1930-ban egy bizonyos G. Berta, a fentebb említett, két évvel korábban, Hans Jürgen tollából jelent meg. A két kiadvány számos áthallással, hasonló tematikai elrendezéssel, sőt helyenként egymással teljesen megegyező fordulatok alkalmazásával készült, ami a kiadás mögött álló szervezetek nagyon tudatos és összehangolt propaganda- és szerkesztőmunkájára utal. Mindkét szerző felpanaszolja, hogy a magyarok a határrendezés óta sem hagytak fel azzal az agitációval, melynek segítségével Magyarország a meggyengült Ausztriával szemben kívánja első sikerét elérni történelmi határainak helyreállítása során. A cikkek szerint mozgalom a legnagyobb támogatást az ún. "magyarónok"-tól, azaz a magyar érzelmű németek (akik szabadfoglalkozásúként, tanárként és lelkészként 399