Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK TÓTH IMRE: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években Bevezetés Mielőtt dolgozatunk témájára rátérnénk, célszerű néhány előzetes megállapítást tenni a címben jelzett témánkkal kapcsolatban. A hazai szakirodalom "nyugat-magyarországi" kérdésen általában a Burgenland létrehozásáról Saint Germain-ben született döntéstől a soproni népszavazásig terjedő időszak politika- és hadtörténeti eseményeit érti. Jelen írásunkkal ezt a fogalmi kört igyekszünk kitágítani, annak okán, hogy az érintett országok törvényhozásai által ratifikált békeokmányok korántsem tettek pontot a térség sorsának alakulására. Mind Burgenland, mind Nyugat-Magyarország két háború közötti helyzetének alakulását végig gondok kísérték, folyamatos munkát adva a vele foglalkozó történészeknek. A témával kapcsolatos hazai történeti szakirodalom zöme az osztrákmagyar kapcsolatok prizmáján keresztül vizsgálta a problémát. Ezek a művek Magyarország és Ausztria diplomácia-történetének, illetve speciálisan a két ország viszonyának egyik meghatározó aspektusaként kezelik a kérdést. Szerzőik - Bellér Béla, Kerekes Lajos, Pritz Pál, Karsai Elek, Juhász Gyula - azonban nem merülhettek el a határtérség belső viszonyainak részletes vizsgálatában. Ezeket a problémákat sokkal részletesebben vette szemügyre az osztrák történetírás, amely azonban természetszerűleg elsősorban Burgenland sorsával foglalkozott. A burgenlandinyugat-magyarországi kérdés értékelése magyar részről jóval hiányosabb, a téma hazai szempontú feldolgozásai számban és terjedelemben is szerényebbek, mint az osztrák oldalon született munkák. Bár a tartomány 1918-ban megalakult, tartós és kiszámítható fejlődése csak a második világháború után indulhatott meg. A cezúrának tekinthető 1955-ös évig a térség helyzete gazdaságilag, politikailag is bizonytalan volt, Burgenland a szó szoros értelmében a fennmaradásáért küzdött. Sorsának alakulását három vagy négy fontos történelmi fordulópont határozta meg. Ezek legfontosabbika természetesen maga a békeszerződés, illetve szerződések (Saint Germain és Trianon), melyek Burgenland genezisét eredményezték. Hasonlóan meghatározó csomópontjai voltak azonban a térség történetének az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás, a tartomány felszámolása 1938-ban az Anschluss-t követően, valamint az 385