Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Kücsán József: A soproni belváros adófizetői 1810-ben

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK (Liszt F. u. ? , régi szám: 34.), az egykori fegyvertárban lévő iskolát (Fegyvertár u. 2.), a vármegyeházát (Fő tér 5.), a toronymester lakását (Előkapu 3.), a generális kvártélyházat (Fő tér 7.) stb. A fennmaradó és értékelhető, zömmel természetes személyek adóját feltüntető bejegyzések adóösszegei széles skálán mozognak. A legszerényebbek a 10 krajcárt sem haladják meg - egy-egy töredék káposztaföld, vagy pár négyszögölnyi telek után számították fel ezt az összeget. A legmagasabb belvárosi adó pedig 729 ft 30V£ krajcárra rúg, amit Esterházy herceg belvárosi ingatlanaira vetettek ki. (A személyenkénti teljes kivetés több részösszegből adódik össze. Az első az alapadó, amit a birtokolt javak, illetve a foglalkozás (iparosoknál Professio, kereskedőknél Gewerb) után állapítottak meg. Az épület- és telekingatlanokat minőségi osztályba sorolták s annak alapján, a foglalkozásokat pedig jövedelmezőségük szerint számították fel. Az így kiszámított alapösszegre vetették ki a „háziadót" (Domestica), amit időről-időre az alapösszeg százalékában állapítottak meg. 1810-ben a háziadó kiszámításánál az átlag adózók számára az alapösszeg 245%-a volt a mérték, a városi főtisztviselők számára pedig 195%. E két részösszeghez adódott még hozzá az adózók 41%-a esetében a kisebbnagyobb, előző évekről áthozott adóhátralék. A felsorolt három részösszeg tette ki az adott évi teljes kivetés összegét, melyet összesítő táblázatunk utolsó oszlopában tüntettünk fel.) Szándékaink szerint az adózók anyagi helyzetének minél pontosabb bemutatására szeretnénk törekedni, ezért a rendelkezésünkre álló forrásanyagot részletező bontásba csoportosítottuk. A kivetett adóösszeg 10 forintonkénti emelkedő rendjében húztuk meg a kategóriák határát s rendeztük táblázatba az adófizetésre kötelezetteket. A két végpont között - az adópiramis alsó harmadában - természetesen a csekélyebb összeggel adózó, nagyobb létszámú rétegek helyezkednek el. Az első kategóriába, az átlagosan 3,55 forinttal adózók közé 92 főt sorolhattunk. E réteg a legvegyesebb összetételű, közülük a 34 fő a belvárosban lakó, mintegy harmaduk adóhátralékos. Foglalkozásukat az adókönyv csak elvétve rögzíti, a polgárok között nem szerepelnek. Néhányukról tudjuk, hogy városi muskétások voltak szerény szőlőbirtokkal, egy tanító, egy-egy köteles, mészáros és posztós szerepel még a névsorban, valamennyien lakást bérelnek valamelyik nagyobb házban. A belvárosban lakók mellett 19 olyan személyre is vetnek ki adót, akik a város más negyedében laktak, de valamilyen kisebb, belvároshoz köthető ingatlanbirtokkal rendelkeztek. A rájuk kivetett összegek az átlagosnál is szerényebbek, egyedül Boor Izsák kelmefestő esetében érik el a 3 forintot, amit 6 hold szántóföld után számítanak fel. További 21 fő szerepel az adózók között azzal a megjelöléssel, hogy a város valamelyik job367