Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK esetek többségében írásos jelentést is találunk a hagyaték felszámolásának megtörténtéről. A település korabeli történetéről Lébény neve - köszönhetően 13. századi eredetű templomának országosan ismert; emiatt többen érintették hosszabb-rövidebb tanulmányban a település múltját is. E munkákat lapozgatva azonban megállapíthatjuk, hogy azokban a műemlék ismertetése mellett a község köztörténete meglehetősen háttérbe szorult; ráadásul az egymást követően megjelent munkák többnyire egymástól átvett adatokra támaszkodnak (vö. pl.: BARCZA 1929, GIMES 1972 ill. NÉMETH 1995), így a falu történéseiről, a lakosság életéről alig tudunk meg belőlük valamit. A jelen dolgozatunkban érintett korszakkal kapcsolatosan pl. már Major Pál leírta, hogy a templomot, kolostort és annak javadalmait a bencésektől az 1630-as években átvevő jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása után az apátság javai a királyi kamara kezelésébe kerültek; "a földbirtokból az egyháznak csupán az öttevényi határban fekvő 62 holdnyi ú. n. ostyaföldeket hagyta meg s kezeltette a templom fentartására az 1820-as évig" (MAJOR 1878-1886. II. köt. 137. o.). Témánk szempontjából további két fontos adalékra kell utalnom: • vizsgált korszakunkban a lébényi rk. egyházközség még nem a ma látogatható Szent Jakab-templomot használta, ez akkor még a kegyúr Zichy család - egyébként ritkán használt (vö.: BARCZA 1929. 26. o.) tulajdona volt; plébániatemplomul 1838-ig az apátsági templomtól északnyugatra álló, kisebb méretű Szent Margit-templom szolgált, melyet az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv mint a protestánsok kezén lévőt említ, de 1674-ben már ismét a katolikusok használták; • a ma is látható, meglehetősen réginek tűnő plébániaépületet 1830-ban alakították ki a jezsuita kolostorépület egyik szárnyának átépítésével (BARCZA 1929.26. o.) - a dolgozatomban szereplő plébánosok tehát még nem itt laktak, hanem az 1838 után lebontott Szent Margit-templom mellett álló régebbi épületben, melyet egy 18. század közepéről fennmaradt forrás jól megépítettnek mond (vö.: HENSZLMANN 1971.182. o.). Lébény ezidőtájt (is) a környék legnagyobb települése volt: 1784-85-ben 225 házban 411 család élt itt, összesen 1964 lélek (GIMES 1972.17. o.). A lakosság felekezeti megoszlásáról a 19. század elejétől vannak pontosabb adataink: 1804-ben 1290 római katolikus és 556 más vallású (valószínűleg mind evangélikus) személy élt az anyaközségben; míg a filiaként hozzá tartozó Baromházán 64 rk. személyt vettek számba (Calendarium 1804, 334