Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Pusztai Rezső: Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatása Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske-földeken
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Mint a fenti felsorolásból látható - bár az esetlegesség itt sem zárható ki - az 1. századi érmek teljesen hiányoznak. A legkorábbi időszakot Traianus 3 db középbronza képviseli, és ugyancsak e század közepére esik Antoninus Pius - kivételesen - jó állapotban fennmaradt nagy bronzérméje (összesesen 4 db). A3, századot 8 császár és 1 császárné 23 bronz, illetve 1 ezüst pénze képviseli (összesen: 24 db). Számarányban a legtöbb a 4. századból maradt fenn I. Constantinustól I. Theodosiusig bezárólag 72 db bronzérem. Ehhez a 4. századi anyaghoz tartoznak még nagyrészt a meghatározatlan AE II - A IV. kategóriába sorolható kisbronzok, szám szerint 74 db, ez összesen 146 db késő római érmet tesz ki. A 4. századi pénzek viszonylagos sokasága nem csak az egyre fokozódó inflációs jelenséget tükrözik. Az éremanyag megtisztításánál több esetben előfordult, hogy ezek a kis bronzpénzek ketté, vagy háromfelé váltak. Ebből nem nehéz következtetni arra, hogy ezeket a kis érméket szorosan egymás mellé kötögették (rolnizták). így valószínű, hogy egy részük ebből az eke által feltúrt, majd szétboronált, elrejtett pénzes dobozból származó pénzekből áll. Továbbá az is látható, hogy közöttük sok a kopott, sőt teljesen elhasználódott példány. Ennek többféle magyarázata lehet. Pl. nagy volt a pénzek forgási sebessége, vagy a másik, hogy hosszabb ideig használták ezeket. Vidéki, falusias jellegű majorságról lévén szó, inkább ez utóbbira lehet gondolni. Bár az eddigi ásatásból és a felszíni gyűjtésből származó tárgyi anyag egyenlőre nem mutat olyan határozott képet, hogy ez a település az 5. században és ezt követő időszakban folyamatosan, avagy megszakításokkal is lakott volt. Mégis vannak olyan más jelenségek, melyek valószínűsítik, hogy a római uralom megszűnése után az élet a településeken véglegesen nem szűnt meg. Ezt legjobban a mezőgazdasági termelés folyamatossága mutatja, evvel függ össze az, hogy azok a földutak - némi kavicsozással - melyek a villagazdaságokhoz tartozó birtokhatárok mentén húzódtak, sok helyütt szinte a mai napig változatlan formában fennmaradtak. A római kori földutak megmaradása csak úgy képzelhető el, ha a mezőgazdasági - elsősorban kiváló gabonatermelése, melyről Pannónia még az 5. században is híres volt - folyamatosan tovább működött. A pénzverés megszűnése nem volt akadálya ennek, hiszen a megmaradt római pénzeket a cserekereskedelem mellett hosszú évszázadokon keresztül továbbra is használták. 32
