Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK valószínű, hogy többségük a mosoni mezővárosok csekély közbirtokossága sorába tartozott. Jegyzetek: 1 A 18-19. századi, hivatkozott társadalomtörténeti kutatásokra: FELHŐ 1970., 157-173., különösen 157-159., DOMINKOVLTS 1997. Itt szeretném megköszönni Gecsényi Lajosnak kéziratom korábbi változatát illető tanácsait, javaslatait! 2 A forráscsoport adatait hasznosította: KULCSÁR 1975.13., 19. 3 Gazdaság- és társadalomtörténeti háttérbe ágyazva a korszak adózástörténetére alapvető tanulmányok: BARÁTH 1930., JUHÁSZ 1936. A forrástípusokról ldm.: BAKÁCS 1957. 4 MAKSAY 1981. ih-en bécsi kamaragrófként adta meg a birtokost. 5 Magyar Országos Levéltár (MOL) P 707. Zichy család levéltára (cs. It.) 19. csomó (cs.), fasc. 22. et C. No. 2. 6 Wolfgang Hiller esetében az 1548. birtoklási évet közli: PRICKLER 1972.110. 7 Az utóbbi adat azért is mindenképpen kiemelésre méltó, mert a legutóbbi archontológiai kézikönyv nem jelez 1539-1641 között Mosón vármegyei főispánt. Ld.: FALLENBÜCHL 1994. 86. Itt szeretném Kenyeres Istvánnak azon szívességét megköszönni, hogy kéziratos munkáit olvashattam! 8 A forrás adatanyagát is leközlő, azt elemző kitűnő munka a nezsideri szőlőhegyekben a nemesi birtokok arányát 13,33 %-os részesedésűként adja meg, és az alábbi Nezsiderben lakó nemesi birtokosokat tünteti fel: Heinrich Scornye, Benedikt Zallenbaum, Zacharias Wochnitzky, Deák László, Deák Ferenc, Deák Gábor (Diackh). Külön is érdemes megjegyezni: A gátai birtokos Rausar (Rauscher) család is rendelkezett nezsideri szőlőbirtokkal. (PRICKLER 1991.177-180., 184.) A Mosón vármegyei szőlőművelésre: PRICKLER 1979. 9 Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Mosonmagyaróvári Levéltári Részleg (GyL:ML), IV.A. 505.a., Mosón vármegye adószedőjének iratai, Országos összeírások, Regestum Comitatus Mosonien[sis] super connumeratione portar[um] Anno Domini Millesimo Quingentesimo Nonagesimo Tertio in eodem Comit[a]tu dicatarum, Owar, 1594.Jún.21. 10 A településneveket a forrásokban előforduló sorrendben közlöm, azok további beazonosításához kitűnően használható a megye történeti helynévtára: SZASZKÓNÉ 1993. 11 Újfalu települést korábbi, Herrendorf nevén adták meg az összeírok. Ld.: PRICKLER 1972.168. 12 A problémára felhívja a figyelmet és fontos adatok sorát hozza: GECSÉNYI 1991.27-31., 34., .36-37. 13 1570-ben Parndorf esetében is horvátokkal újratelepített községet jelez: PRICKLER 1972. 117. A dolgozatban nem kívánok külön szólni e speciális kérdésről, a 16. századi horvát migrációról. A kérdéskör alapvető tanulmánya: TOBLER 1979. 14 Ez 1585-1593 között történt. Rausar Benedek (Benedictus Rausar de Gatha) 1585. áprilisában birtokadományozási tanúnévsorban szerepel: MOL P 707 Zichy es. lt., fasc. 52. No. 3., Prága, 1585. ápr. 10. 15 Persze itt arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 16. századi hadjáratok óriási pusztulásokat okoztak a káptalan Győr megyei birtokállományában, és a települések nagyon jelentős része a török által megszállt megyerészben feküdt. BEDY 1938. passim. 320