Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK szerepét illetően jóval több - sok esetben további kutatásokat igénylő kérdés vetődik fel. Hasonlóképpen kis csoportot alkotnak a Mosón megyében csekély fekvőbirtokkal rendelkező nagybirtokosok is. A szerdahelyi Dersffy család a szomszédos Sopron vármegye nagybirtokosai közé tartozott, míg Győr vármegye szigetközi területén törzsbirtokos Héderváryak eme törvényhatóság egyértelműen jómódú birtokosai. (Héderváry IV. János 1578-ban a rezidencia, az 1534-ben lerombolt hédervári kastély újjáépítését is befejezte (ZÁVODSZKY 1922. LXXIL). A kisbirtokosok között található Bay Mihályról jelenleg nagyon kevés információval rendelkezünk. Feltehetőleg ő is azon iskolázott, császárhű nemesek csoportjába tartozik, akiknek tudására, jártasságát igényelte a központi kormányzat. Méltóságviselésére nincs adatunk, de nevével pl. az 1602., 1603., 1605. évi országgyűlések vitézlő rendből meghívottjai között (ad egregios) találkozhatunk. (FRAKNÓI-KÁROLYI 1900. 84., 200., KÁROLYI 1899. 79.) Az 1549. évi portaösszeírásban még ott szerepelt a Pannonhalma fősége alatti lébényi bencés apátság is. A forrás a reális állapotot rögzítette, ugyanis a Mária királyné által elfoglalt, 1527-től zálogolt apátsági birtokok 1540-ben újra bencés tulajdonba kerültek vissza. Bár az apátoknak továbbra is több konfliktusuk támadt a magyaróvári uradalom "Burghauptmann"-jaival. 1585-ben a Lébény, Szentmiklós, Mecsér, Bormász pusztán birtokos apátság még kocsmáltatási szerződést kötött az uradalommal. 1587 után, Máthéssy István győri prépost, bakonybéli apát váci püspökké kinevezését követően - amikor is ő a lébényi apátságról lemondott -, az apátsági birtokok sora kevéssé ismert; forrásaink a magyaróvári uradalom részeiként tüntetik fel (SÖRÖS 1912. 213-215.). Győr, Mosón, Sopron, Veszprém vármegyék 16. századi település- és társadalomtörténetében a Bécs védőbástyájának számító Győr erődváros eleste - és vele a védelmi övezet jelentős megingása - rövidebb-hosszabb időszakig alapvető behatásokat okozott, valósággal egyes kistájak településállományának teljes pusztulása, a népesség nagyarányú menekülése következett be. Tán legismertebb a Rábaköz kapui várig történő elpusztítása, a lakosság elmenekülése. E pusztulásnak óriási mértékét érzékelteti, hogy e térség települései csak 1606 után jelennek meg a Sopron vármegyei adóösszeírásokban. Mosón vármegye településhálózatára, lakosságára is súlyos csapást - még ha nem is az előzőhöz hasonlítható nagyságrendűt - jelentett Győr elfoglalása, és a "hosszú háború" térséget érintő hadmozdulatai. A vármegye állapotáról - Győr török fennhatósága 310