Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK joggal tarthatjuk a kis számú megyei középbirtokosság képviselőjének. Valójában e csoportba tartoztak Rausar Sebestyén örökösei is. Az 1593. (1594.) évi névsorból a legtekintélyesebb birtokos a csúnyi birtok tulajdonosa, Perekedy Miklós, akit archontológiai kézikönyvünk 1579. szeptember 19-től 1591-ig királyi jogügyigazgatóként jelöl. (FALLENBÜCHL 1988.113.) A hozzá intézett, jelenleg ismert levelek őt 1595ben iskolázottsága szempontjából magisternek, hivatali pozícióját tekintve Őfelsége a császár és király személves jelenléte ítélőmesterének, azaz: személynöki ítélőmesternek címezték. Ecsedi Báthory István, aki 1586-1605 között töltötte be az ország egyik nagybírája, az országbíró hivatalát, 1600. januárjában kelt levelében Perekedyt "...familiáris noster..." megszólítással illetve "...Prothonotario N[ost]ro..."-ként címezte, ami Perekedy hivatalát tekintve az országbírói ítélőmesterséget jelenti. Perekedy eme tisztségében, országbírói ítélőmesterként vett részt az 1601. és az 1602. évi országgyűlésekben is. (FRAKNÓI-KÁROLYI 1885. 487488., FRAKNÓI-KÁROLYI 1890.84.) 1602-ban a pozsonyi Magyar Kamara egyik tanácsosi tisztét is betöltötte (FALLENBÜCHL 1968. 252.). Perekedy 1593-ban Csúnyon udvarházat építtetett. Az építkezésről fennmaradt jegyzék nem csak az egykori munkafolyamatokról, azok időbeni megoszlásáról, a mesteremberek, iparosok fizetéséről ad képet, hanem kitűnő adatokkal szolgál a nemesi építkezéseken dolgozó mesteremberek származási helyeiről, az építőanyagok beszerzésének helyszíneiről, azaz: a hétköznapi életvitel térbeli gazdasági kapcsolatairól. Perekedy építkezéséhez a téglakemencét készítő kőműves, Peter Rótt Pozsonyból jött, a deszkát Hamburgból (Hamburg) hozták, a meszet szekérrel Óvárról, Pozsonyból szállították, a vágott kő és a kőfaragó (kw wago) Wolfauból (farkas falwa) érkezett, a szeget pedig nagyobb részt a helyi kovács készítette. A téglavető Jörg Cziegler (Győrig Cziegler) talán helyi, vagy környékbeli mester lehetett. E forrás jelzi: Perekedy birtokában Csúnyon is állt malom. Ugyanakkor már itt fel kell hívni arra is a figyelmet: a Perekedy család fiú utód hiányában csak átmeneti birtokosa volt Csúnynak. A jezsuiták grazi gimnáziumában iskolázódott csemelházi Chernél István, Perekedy Borbálától e javakat örök jogon megvásárolta, és 1610-ben őt a pozsonyi káptalan e tulajdonába bevezette (MAJOR 1886. 211-212.). Perekedy esete a Mosón vármegyei birtokos társadalom egy speciális csoportjára is rámutatott. Ez pedig azon országos hivatalokat, illetve méltóságokat viselő nemesek köre, akik a törvényhatóságban is birtokkal rendelkeztek, de itteni fekvőbirtokaik a révén, az automatikus kategóriába sorolással csak a kisbirtokos nemesség sorába kerülnének. (Közöttük Mosón vármegyében Perekedy fekvőbirtokai alapján már fölöttébb 308