Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Ács Anna: A bezenyei és kimlei horvátok népviselete
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Jegyzetek: 1 Ivánfi 1896. II. k. Bezenye címszó 2 Szüts Ferenc: Bezenye (kézirat, HM Adattára ltsz.n) 3 Gálosi 1923. 85. 4 Hallerl941.96. 5 Ribaric 1975. lapszám nélkül: "Der pannonische Bereich" és "Allgemeine Merkmale der pannonischen Tracht". Az általa jellegzetesnek tartott házi vászonnemük szinte kiszorultak a Mosón megyei horvátok viseletéből a XX. század első évtizedeire a vászongatya kivételével és fűzős bocskort élét "kapicari"-t sem hordtak. A terminológiák sem egyezőek, kizárólag a gatya elnevezése azonos: "gace". 6 A XIX. században Mosón megye nemzetiségei közül a német erősödött meg. 1840-ben az összlakosság 67,6 %-t német, 16,1 %-t horvát, 13 %-t pedig magyar anyanyelvűként tartották számon. 1857-re ez az arány így módosult: 76 % német, 12,3 % horvát és 10,6 % magyar. Ez nem csupán a természetes szaporodás illetve beköltözés eredménye, hanem a németséghez való asszimilálódás következménye. (Gecsényi 1977-78. 388.) 1866-ban Mosón megye települései közül horvát lakosságúnak minősítették Párndorfot, Újfalut a nezsideri járásban, Bezenyét, Dunacsunt, Gátat, Horvátjárfalut, Körtvélyest a rajkai járásban. Horvát-német vegyes lakosságú mezőváros volt Köpcsény a rajkai járásban, míg a mosoni járás faluja, Horvátkimle horvátok és magyarok lakta helység. A németek mellett a horvátok kisebbségben éltek a következő településeken: Magyarkimle (mosoni járás), Lajtafalu (nezsideri járás), Oroszvár (rajkai járás). 1866-ban Mosón megye 12 helységében összpontosult a megye horvát népességének zöme. Szita 1977. 35-39. Tíz év múlva 13,3%-ra változott a horvátok aránya. De ez nem létszámbeli növekedést, hanem inkább stagnálást jelent. (Major 1868. "Mosón megye államrajzi táblázata" a Mosón megye állam-rajza című könyvének függelékeként.) 7 Kücsán József szíves közlése. Köszönöm, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Soproni Múzeum gyűjteményében levő kópházi viseleti fotókat. 8 Az I. világháborút lezáró Saint-Germain-i békeszerződések illetve a velencei egyezmény alapján Mosón megye horvát lakosságának 64 %-a Ausztria új tartományához, Burgenlandhoz került. Horvátjár falu, Dunacsun, Bezenye és Horvátkimle maradt meg a vármegyében. E falvakban a horvátság a két világháború közti időszakban megőrizte többségét. Közülük Bezenye emelkedett ki nagyközségi státussal, a többi kisközség volt. 9 Elfride Hanak-Gertraude Szepesi-Suda 1978.129.; 134-139. fotók: 167-171 .sz. 10 A párizsi békeszerződések értelmében Dunacsunt és Horvátjárfalut Csehszlovákiához csatolták, így a volt Mosón megyében két, egymástól mintegy húsz kilométerre fekvő horvát falu, Bezenye és Horvátkimle maradt meg csupán nyelvszigetként. Népviseleti kutatásunk e két településre terjedhetett ki. 11 A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az alábbi horvát viseleti darabokat őrzi néprajzi gyűjteményében: dolmány ltsz.: 60.15.1.; nadrág ltsz.: 60.16.1. (szarvasbőrből, szára alul felvágott és bőrkötős, ellenzős típus, a felső száron és hátul a derék alatt bőrrel kivarrt virágmintás díszítésű); férfi mellény ltsz.: 60.17.1.; női ing ltsz.: 60.18.1,; fekete bársony nyakszalag ltsz.: 60.18.2. (középen csillag, kétoldalt fenyőgally motívummal világoskék színű apró gyöngyökkel kivarrt); szalag ltsz.: 60.18.1.3. (rózsamintájú gyári szövött anyag); női ing ltsz.: 61.4.1.; nyak szalag ltsz.: 61.5.1-3.; fejkendő ltsz,: 63.8.3.; vállkendők ("belinder") ltsz.: 63.9.1-63.9.2.; spenzerek ltsz.: 65.13.1-65.13.2. (derékpántjukon 4-4 darab kék gombbal díszítettek, gallérjuk csipkézett szélű, anyaguk fekete selyem illetve szövet); női ing ltsz.: 68.7.4.; hímzett fejkendő ltsz.: 68.7.5.; spenzer ltsz.: 69.13.1. (fekete selyemből, széles, cikk-cakkban alul vágott-gallérral, széles kézelője fekete bársonyból); női ing ltsz.: 285
